Az oldal egyes szolgáltatásait csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe.
A regisztráció ingyenes!
Regisztráció új felhasználóknak
Regisztrációs feltételek
A regisztráció befejezésével elfogadod azt, hogy az adataid adatbázisban tároljuk.
Neved és beceneved elérhető lesz bárki számára, E-mail címed csak regisztrált tagok számára, a többi adatod pedig bizalmasan kezeljük.
A trafó leégését nem a gyújtásvezérlõ gátolja,hanem az elõtétellenállás. Ajánlom figyelmedbe,ha eddig nem nézted volna. https://www.trabantklub.hu/twk/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=41226ecbb87b7
Sziasztok segitséget szeretnék kérni Trabi 1.1 nincs szikra. Teljes kábel csere,késes biztositék tábla,minden megszuntetve ami fölösleges elektronika volt kétutem muszefal vissza.Gyujtás elektronika,sparco áramtalanito,elosztofedél,gyujtáskábelek,rotor,gyujtáseloszto mind új. Fütösûn nincs bekötve.Gyujtás bizti olvad de nem megy ki csak a muanyag olvad rajta,trafo nem melegszik akkor a gyujtás vezérlö elméletileg jó.Hol veszhet még el a feszko?Minden medoldást szivesen meghalgatok Köszi.
Közben megoldottam a szabadonfutó kérdést.Sajnos valamilyen oknál fogva a görgõket nagyobbra méretezték és így nem igazán passzol a helyére.6.00-át mértem a gyárira,a most vásárolt nyilván kisipari pedig 6.05.Így összerakásnál tökéletesen megszorul a fogaskerékben. Összevegyítettem a kettõt és hibátlanul mûködik.
Valaki tudna segíteni egy kicsit? Trabi 1,1 motor fordulatszám-nyomaték-fogyasztás görbét keresek. Valami gyári adat féleség érdekelne, de grafikon formájában, de ha valaki egy könyvet küld az sem gond, pár dolgot úgy is meg akarok nézni a motorról. [i](Módosította enemot 2015.04.19. 22:48-kor)[/i]
Köszönöm a sok infót, sokat segítettél, ill segítettetek! Nekem a fõfékhengeren kívül minden eredeti és bontatlan a fékrendszeren (meg az autón is), nem is volt még mással gondom. Egyébként kétfajta javítókészlettel próbálkoztam, találtam egy minõségibbnek tûnõ kék, talán szilikonból készültet, de az sem volt jó, pedig a fõfékhenger belseje teljesen sima és karcmentes. Most végül Szabi ajánlása után rendeltem a Csapi Bt. tõl felújítottat, mert gyári nincs nekik. Kíváncsi leszek. Az összerekással kapcsolatos tanácsaidat megfogadom. Köszi szépen!
Nyárigumi vétel elõtt állok, és kíváncsi lennék a véleményekre. Az eddigi gumikból a télim 145/80 R13 (gyári alapméret). Nyáriból szélesebbet szoktam használni, most 155/70 R13 van. Egy gumiméret számító program szerint a 2 méret között 2.67% az eltérés. Néztem a 165/70 R13-at is, ott az eltérés az alapmérethez képest csak 0.18%. Az lenne a kérdésem, hogy érdemesebb lehet 165/70-et venni 155/70 helyett? Felmegy a 165-ös is normálisan, vagy már beleérhet itt-ott a dolgokba?
Valaki cserélt mostanában szabadonfutót.Sajnos már rángatott és szét kellett szedni,de igazán komoly kopást nem láttam rajta.Rendeltem egy újat,de az úgy látszik nem csereszabat az eredetivel.Belement,de megszorult.Van bontva vagy tíz darab,de nem biztos,hogy ha beépítem,akkor jó is lesz. Valakinek hasonló tapasztalat? Holnap megpróbálom összevegyíteni ,ha nem lesz jó akkor beleteszek egy bontottat,aztán vagy megszívom vagy jó lesz.
Nekem ugyanez volt a 2T-nél, szivárgott. Szétszedtem, kipucoltam, felújítottam jó minõségû karmantyúkkal (van rossz is, bizony), de nem lett jó, átengedett. Hozzátenném, hogy a rúd felõli dugattyú pályájánál kráteres volt már itt-ott a felülete a hengernek belül. Szóval kellett vennem másikat. 2x ezerért gyári újat. Lekopogom, hibátlan. A fékrendszerem gyakorlatilag teljesen új a kocsin (a dobok az eredetiek felszabályozva, hozzágyártott pofákkal, nagyon-nagyon jó minõségben). Ami nem új még, az a fõfékhenger és a hátsó elosztó közötti szakasz (az elosztóval együtt). De ezeket jól átmostam stb.
Elõvigyázatosságból már a régi fõfékhengernél is szilikonos (DOT 5) folyaadékot használtam, így csak le kellett törölgetni alkoholos ronggyal a beömlõ folyadékot, nem bántott semmit. Fél év használat után - lekopogom - jól mûködik a fékrendszer. Elõtte szilikonolajban áztattam pár hétig néhány gyári és nem gyári karmantyút, nem lett bajuk. Drága, de ha vigyázol rá, hogy ne szivárogjon bele víz a tartálynál, akkor nagyon sokáig nem kell hozzányúlni a folyadékhoz. Ebben az esetben abszolút nem is veszélyes a korrodálódó belsõ alkatrészekre. + a munkahengerek dugattyúinál kívülrõl vékonyan megkentem sûrûbb szilikonzsírral a dugattyút és a gumi dugót, az is leszigeteli kívülrõl az esetleges párát.
Ellenõrizd a fõfékhengereid dugattyúinak pályáját. Ha dorozmás, mint nekem, akkor én nem javaslom a felújítást. Ellenkezõ esetben meg lehet próbálkozni vele.
Fontos, csak új, glikol alapú folyadékot még nem látott fékrendszernél szabad szilikonost használni.
[url]https://olajshop.hu/dot-5-fekfolyadek[/url] - én ilyenbõl vettem 3-at, 1 elég, ha nincsen komplikáció. De mivel volt, így elment másfél.
Jó tanács: a gyári új fõfékhengert szét kell szedni, és kimosni, kitörölgetni a konzerváló olajat. Továbbá a nyomórúd felõl a gumitömítés és a dugattyú közé kell tenni egy kis zsírt, hogy onnan se kaphasson párát a henger.
Zsombicar-nál vagy a Csapi bt-nél tudsz venni eredeti gyárit 27 ezerért,vagy gyári felújítottat 14-15 körül.Te döntesz meddig akarsz kínlódni még.Vagy egy másik típusét szereled fel.Ha nem zavar némi alakítás a fõfékhenger helyén,akkor nyugati vagy keleti alkatrészt veszel,amibõl azért van választék.
Én évekkel ezelõtt vettem a 4T trabihoz új fék fõ munkahengert, de szerencsémre semmi baj nincsen vele azóta sem.
Javítókészlettel csak öreg Mercedes-szel van tapasztalatom, ott szétszedhetõ rendesen a munkahenger és sikeresen tudtam felújítani, már vagy 6 éve rendben megy.
Üdv! Hosszasan böngésztem a hozzászólásokat, de konkrétan nem találtam választ a problémámra, ezért felteszem most. A TRABI KÉTKÖRÖS FÕFÉKHENGERE visz a sírba, akut problémám évek óta a nyomórúd felõli olajszivárgás, próbálkoztam javítókészlettel, után gyártott cserével, az utóbbi használat nélkül is csak max egy évet bírt. Idén ismét elkezdett szivárogni, irány az autósbolt ahol évek óta veszem az alkatrészeket, felkészülve vittem a cseredarabot, hopp már nem foglalkozik ilyesmivel. Vettem egy javítókészletet, de nem lett jó. Kérdésem az lenne tud e valaki erre jó megoldást ami nem ideig-óráig tart? A neten böngészve találtam Német honlapokon ill. ebay-en 18-23 E. Ft.-ig fõfékhengereket, van valakinek tapasztalata ezzel? Van 9 euroér javítókészlet is, nem tudom az milyen lehet. Vagy ugyanazt a hulladék minõséget kapom mint itthon is? Segítséget elõre köszönöm!
[i]"Ritka az új szélvédõ, azt viszont azonnal meg kell venni."[/i] Egyetértek. Hátha jó lesz még valamire.
[i]"Nem azt nézegetni,hogy egy alig látható feliratból melyik jelenik meg az üvegen."[/i] Nem értek egyet. Nálam számít, hogy mi van beleírva. Be nem raknám a Sitralitosat a '81-esbe. Nyomós ok kéne rá. A SalgoGlas magyar gyártmány. Ha kitörött, olyannal pótolták anno.
Nekem egy parám van, és az már-már visszatérõ fóbia. Rettegek attól, hogy ablaktisztítás közben megkarcolom a szélvédõt. Hogy abba a tiszta rongyba valahogy belekerül egy homokszem, és én meg letörlöm vele az üveget. Ha észreveszek egy karcot, amit eddig nem láttam, elkezd zavarni, nem emlékszem, hogy én csináltam, vagy már ott volt, és furdal a lelkiismeret, hogy elb*sztam valamit. Pedig gondos vagyok. Tiszta ruhát használok, kimosva. Elõször bõ vizessel törlöm le, és utána fújom rá az ablaktisztítót. Nem merem mikroszálassal törölni, nehogy beleragadjon valami éles homokszem, vagy a nehogy legyen olyan szála a mikroszálas ruhának, ami karcol.
Szerintem fóliás szélvédõ 87-88-tól volt.Elõtte biztos nem.Rengeteget szereltem és bontottam,és egy sem volt köztük,csak az utolsó szériásokon.Szerintem lehetséges hogy márkán belül a fóliás kivitelt más névvel látták el,részben utalva az eredeti névre,részben az üveg tulajdonságaira.De ki tudja.Szerintem felesleges ezen fennakadni. Ritka az új szélvédõ,azt viszont azonnal meg kell venni.Nem azt nézegetni,hogy egy alig látható feliratból melyik jelenik meg az üvegen. Amúgy meg a 600-as púpos trabim oldalsó, hátsó üvege is ragasztott volt 63-ban.Na ezt már nehezebb megfejteni,mikor a következõ ilyen megoldás közel 25 év múlva jelenik meg a 601-esben.
Akkor én is megkeverném egy kicsit a kakit. :D Nekem 2 biztonsági szélvédõm van itthon. Az egyik a 4T-ben van, azon a felirat "HS LAMINATED". A másik egy 88-as 2T-bõl van, az meg SalgoGlas, és alatta egy sinushullám szerû jelzés, de egyébként arra nincs ráírva, hogy laminált lenne (pedig az, látszik körben a széle mentén).
Igen, ezekre én is ráakadtam. A kérdés még nyitott, volt-e "sitralit" feliratos nem robbanós szélvédõ 601-nél. De annyira nem fontos, mert nem veszem meg, csak ha ASMW ESG TORGAU-s lenne.
Nálam a '81-esben mindenhol az ESG Torgau felirat van. Örülök is neki rendesen. :-) A '88-as oldalablakain E1 ESG felirat van, a bal oldali ajtóban szintén, a jobb oldaliban Sitralit. Szóval itt valami nem kóser. (Az E1 '88-ban azért is érdekes, mert az E1 az NSZK kódja, az E15 pedig az NDK-é. Lépjünk túl ezen.)
Megfigyeltem, hogy a négyütemû Wartburgunkban elöl Sitrafol van írva, az összes többi helyen pedig Sitralit. És íme, megtaláltam a megoldást a többéves rejtélyre:
[i]"A Sitrafol az olyan szélvédõ, ami utolsó kétütemûekben (1988-tól) és négyütemûekben volt. Ez kétrétegû, közte fólia van, és nem robban százezer darabra ha rossz helyen találja el valami, hanem csak bereped. A Sitralit pedig a robbanós fajta, az oldalablakok is ebbõl vannak, ez volt a régiekben is ASMW-Torgau vagy ESG-Torgau néven. Egyébként az oldal és a hátsó ablakok nem voltak Sitrafol kivitelûek."[/i]
Trabant 601 szélvédõ típusok felõl szeretnék érdeklõdni. Ha jól tudom, a 80-as évek végétõl szerelték õket fóliás, nem robbanós szélvédõvel. Nekem viszont a régi típusra volna szükségem, amelyik ha betörik, millió darabra hullik.
Alkudozok egy gyári újra, az eladó azt mondja (hozzáértõ), hogy nem ragasztott kivitelû, és "sitralit" feliratos.
Namármost egy problémám van: eddig úgy tudtam, hogy csak az alábbi feliratokkal készült Trabant (a 80-as évektõl): - fehér "ASMW ESG TORGAU" (nem ragasztott), - barna "sitrafol" (ragasztott)
Ezek szerint volt egy köztes is, ami ugyan még nem ragasztott kivitelû volt, de már barnás "sitralit" felirattal láttak el, mint a késõbbi "sitrafol" esetében?
"Sitralit"-et egyébként eddig csak a 4T kombim 3db hátsó üvegén láttam.
Fiat Seicento vagy Cinquecento gyári alufelnije. Az 13 col átmérõjû, 4x98-as osztókörû, picit szélesebb (nem 4,5 hanem 5 col) de elfér. ET számban is közel egyezik.
Sziasztok létezik olyan alufelni ami 4T Trabira rámegy minden átalakítás nélkül? (új tõcsavar stb. nélkül) ha van valakinek Debrecenben akár meg is venném de már az is nagy segítség lenne ha 1 típust írnátok a válaszokat elõre is köszönöm! :)
Tudok szerelõt. Mindenféle márkával foglalkozik, 50-60 éves, rendes fickó. ABalu hozzá viszi a Trabit, ha nagyobb és/vagy szerszámigényes feladat van rajta. A szerelõ: Boda György, Budapest, Bivalyos utca. Telefonszámot adok, ha írsz nekem egy e-mailt. (Amelyet az adataimnál megtalálsz.)
[i][Kérlek, nagy kezdõbetûvel írd a Trabantot, ha már a Budapestet nagy kezdõbetûvel írod. Köszi. :-) ][/i]
Sziasztok! Sötétben megvizsgáltam a gyertyakábeleket és összevissza áthúznak, villognak stb. Persze, gondolom cserések, de másik kábelszettel is ugyanez a jelenség. Az eredeti szet a gyári (zavarszûrõs pipákkal), a másik szet pedig utángyártott, zavarszûrõ ellenállás nélküli pipákkal, de mint írtam, mindkettõvel egyforma a jelenség. Gyertyák: NGK BP6ES. Talán nagy gyertyahézag miatt húznak át a hengerfejre a gyertyakábelek vagy vegyek vadonatúj kábeleket? Mi a véleményetek?
Egy barátomnak van egy trabija, amit az elmúlt hónapokban folyamatosan szerelõhöz hurcol, de minden szerelés után ugyanúgy fennáll a probléma, és leáll az autó.
Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy tudtok-e ajánlani egy megbízható szerelõt, aki fõleg trabantokkal foglalkozik, és hatékonyan dolgozik, mindezt Budapesten, vagy vonzáskörzetében.
A hiba pontos eredetét/okát nem tudom, ezért is nem mennék bele egy ilyesfajta "távsegítségbe" inkább egy hozzáértõ szakemberhez küldeném vele a barátom és autóját.
Az a vezeték amit találtál, a fojtószelep jeladó az alapjárati rendszerhez. Azt érzékeli, hogy a fojtószelep mikor van alapállásban, ilyenkor engedi mûködni a mágnesszelepet. Emellett figyelembe veszi a motor fordulatszámát is, és így a motorfék üzembe is beleszól. Alapjáraton áram alatt kell lennie a mágnesszelepnek, így tartja nyitva az alapjárati rendszer járatait a karburátorban. Ahogy lenyomod a gázt, a fojtószelep érintkezõ nyit, a mágnesszelep meg elzárja az alapjárati keveréket. Ha motorfékkel gurulsz alap gázpedál állásnál, akkor ugyan érzékeli a rendszer, hogy alaphelyzetben van a fojtószelep, de addig nem kapcsolja be az alapjárati rendszert, amíg a fordulatszám 1500 körüli értékre nem süllyed.
Elvileg ha azt a vezetéket széthúzod, akkor azt kéne hinnie a rendszernek, hogy állandóan alapállásban van a fojtószelep, így sosem kapcsolja ki a mágnesszelepet. Így megnövekedhet a fogyasztás és gyengébbnek érzõdhet a motorfék (mert olyankor is kap nyálat a motor, amikor nem kéne).
Egyre inkább úgy tûnik, hogy nálad az alapjárati vezérlõ dobozzal van valami.
Üdv! T2 Trabin a gyújtáskapcsoló és a trafó közötti szál elolvad ha gyújtásra teszem. Szerintetek...? Hazamentem vele, öt perc múlva indulásnál kívül-belül füst. Tudom, ha elszáll belõle a füst, nem indul!!!
Próbálkoztam a karburátor körül és a gázbowdennél ahol a gázbowden a mûanyag vezetõvel rá fut a karburátorra ott van egy vezeték aminek a szerepérõl fogalmam sincs de amikor azt a vezetéket szét húztam akkor már tarja az alapjáratot és amikor össze dugom akkor mint egy gomb nyomásra a motor le áll és megint nincs alapjárat . Megtudnátok nekem mondani hogy mi az a vezeték ? Az eddigi választ köszönöm , és közvetlenül az aksiról mûködik a mágnesszelep .
Ez a gond általában akkor jön elõ, ha a mágnesszeleppel van valami. De lehet kosz az alapjárati rendszerben is. A mágnesszelep ellenõrzése hogy zaljott? Kiszerelve csalóka lehet, mert a mágnesszelepet vezérlõ doboz is lehet rossz, de lehet akár a karbi testelése vagy biztosíték kontakt probléma is. Próbáld meg úgy tesztelni, hogy lehúzod róla a vezetéket és rádugsz egy másikat, amivel az akkuról veszed közvetlenül a tápot.
Sziasztok ! Szeretném a segítségeteket kérni. Mitõl lehet az hogy az 1.1 -es trabi szépen be indul és alapjáratát is tarja de viszont mikor be melegszik kb olyan 1 km után akkor el megy az alapjárat .? Meg lett nézve az alapjárati mágnesszelep de mûködik . Mi lehet a gond ?
Nagy valószínûséggel utángyártottat vettél/kaptál. Gyárit elég nehezen és ritkán lehet csak találni. Nekem egyik sem érte el a 100km-es futásteljesítményt, pedig ugyanúgy vezettem el, ahogy a gyári is volt. 4 ütemûnél szerintem az okozta szakadást, hogy hosszabb volt, mint a gyári, emiatt jobban meg kellett törni, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy idõ elõtt elszakadjon. Pedig megolajoztam elõtte. 601-nél szintén. Ipari hulladék. A 4 ütemûben 4 éve nincsen sebességmérés, a 2T-be pedig gyárit szereltem.
Hello! Lenne egy kérdésem!!! Tönkrement az 1.1 es trabimnak a km/h spirálja... kicseréltem... most pedig sorra szakadnak a km/h bowdenek és nem tudom miért? mitõl lehet? vagy valószínûleg a spriállal van baj? kérlek segítsetek :(
Nagyjából igen. Emiatt pl. ha nagyon nyomja neki az ember hideg motornál, elõfordulhat, hogy a reduktor egyszerûen lefagy, nem tud elég hõt elvonni a hûtõvíztõl ahhoz, hogy a szükséges mennyiségû cseppfolyós gázt elpárologtassa.
Vagyis akkor ha a karbi megszívja a gázrózsát, akkor a reduktoron keresztül több gáz áramlik át, mert csökken a nyomás, ha pedig alapjáraton megy a motor, akkor alig enged át gázt, mert már akkor is meg van a beállított nyomás. Valahogy így kell elképzelni ?
Adott egy karburátor, benne fõfúvóka, meg pillangószelep. Meg úszóház. Szóval egy primitív jószág átmeneti rendszer vagy éppen vákuumos terhelésfüggõ szabályozás nélkül. Az ilyen karbival szerelt motorok is mûködõképesek, csak éppen nem lesz tökéletes a keverési arány minden fordulatszámon / terhelésen. Kb. ugyanez a gázrendszer. Csak ott nem fõfúvóka, hanem keresztmetszet szabályozó, nem úszószint, hanem gáznyomás, nem venturi, hanem gázrózsa.
A gázüzem jellegörbéjét az említett két elem befolyásolja (karbis gáz). Alapjáraton nagyon érzékenyen reagál a motor a reduktor nyomás változására, nyélgázon viszont a keresztmetszet a legfontosabb. A reduktor feladata - a párologtatáson kívül - az, hogy konstans gáznyomást biztosítson akkor is, ha alapjáraton ketyeg a motor, akkor is, ha 6000-en szürcsöli kifelé a gázt a karburátor.
No, addig értem, hogy a két szabályzó elemmel beállítasz valami fix gázmennyiséget, de éppen ez az, hogy ez fix ! A karbiban pedig a pillanhószelep nyitásával a motor beszívott levegõjét és ezzel a beporlasztásra kerülõ üzemanyag mennyiségét is. A gáznál viszont nem értem, hogy akkor mi szabályozza, hogy a nyitásnak, gázpedál állásnak megfelelõ mértékben változzon a levegõhöz keveredõ gáz mennyisége is ??
Továbbá a benzin esetében a gyorstíház nem csak a pillangó szelep nyitása kell, hanem a karbi egyúttal be is adagol plusz benzint, ami elkezdi felpörgetni a motort, növekszik a vákum, így már képes a fuvókából több benzint szippantani és nagyobb teljesítményr beállni.
Ennél az egyszerû gáz adagolónál ezt mi végzi, hogyan kezd gyorsulni a motor ?
Hogy nem egy el közben a keverési arány ?
Bár asszem a gáznál nagyobb a türés, tágabb határok között kielégítõen megy a égés, nem úgy, mint a benzinnél.
Igen, sima karburátoros gázrendszerem volt. Tehát a szívótorok tetején volt egy gázrózsa, amibõl jött a gáz. A reduktoron lévõ csavarral gyakorlatilag a reduktor nyomását lehetett szabályozni (~ üzemanyagszint a karbiban), a gázrózsához vezetõ csövön lévõ keresztmetszet csavarral pedig a mennyiséget. Ez utóbbi kb. a fõfúvókának feleltethetõ meg. Szóval egy nagyon primitív szerkezet volt, de mégis tûrhetõen be lehetett állítani. Sokkal jobb a helyzet a kéttorkú karbival szerelt kocsiknál (pl. Lada), ott sokkal jobban be lehet hangolni.
Köszi a részletes választ ! Sajnos az alkhol tényleg nem jelent különösebb megtakarítást, így nem is fogok vele veszõdni. Viszotn adalék szinten, 5% körül nem rossz, csendesebben, simábban, szebben jár vele a motor, talán még kevesebbet is fogyaszt.
A gázos megoldásnál Nálad valami egyszerû megoldás volt? A szívó torok szívó ereje változtatta a beadagolt gáz mennyiségét ?
Iagzából akkor az hasnoló, mint a karburátor benzin adagolása.
Tény, hogy döcögõs egy darabig, de hamar elmúlik. Meg nem is nagyon használom, így annyira nem is izgat. Igazából még gázüzemnél kötöttem ki, mivel ott nem használ semmit, ugyanis a gázrózsa a karburátor tetején van. Magyarán attól nem lesz dúsabb a keverék. Ellenben nehézkes volt indítani gázon - télen. Kikötve már sokkal jobban indult. Gázüzemnél egyébként nem okozott gondot a szívatás hiánya, tökjól ment nélküle.
Ha kijön a jó idõ és mész egy hosszabb távot, érdemes lehet megpróbálni a szívató kikötését, hátha az nem nyílik ki teljesen. Vagy amikor már üzemmeleg a motor, levenni a boxkesztyût, és megnézni, hogyan áll a csappantyú. Ha függõlegesen, akkor bizony más okozza a túlfogyasztást. (Úszószint pl.)
Az elõgyújtás témaköre veszettül hosszú fejezet. Alapvetõen: a lassabban égõ üzemanyagoknál magasabb elõgyújtási szögre van szükség. Ugyanis mire felér a dugattyú, akkor már megfelelõ nagyságúnak kell lennie a lángnak. A gáz sokkal lassabban ég, mint a benzin, emiatt jobban bírja a nagy elõgyújtást. Mondhatjuk úgy is, hogy jobb a kompresszió tûrése, kevésbé hajlamos a kopogásos égésre. Egy biztos: amikor áttértem benzinre, a gázhoz optimalizált gyújtás értékkel csörgött a motor terheléskor. A kocsiba egyébként szereltem egy lambda szondát ill. monitort, mindkét üzemanyagnál jó értékûre volt beállítva a keverés. A gázüzem persze primitívebb volt, a terhelés nem volt figyelembe véve (AFC nevezetû cuccal ez is megoldható többé-kevésbé), de a monitor segítségével addig csavartam a reduktor nyomásszabályzóját, ill. a karbihoz menõ gázcsõ keresztmetszet csavarját, míg a gyakran használt tartományoknál/terheléseknél jó keverési arányt tudtam elérni.
Az alkoholt nem próbáltam kocsiban (leszámítva 3 liter mocskos rossz pálinkát a szélvédõmosó tartályba), de ahogy utánaolvasgattam, annyira nem éri meg, kb. ugyanakkora összegre jönne ki a többletfogyasztás miatt. Spórolásra mindenkinek a gázt ajánlom. (Amikor én használtam, 30-40%-ot lehetett vele spórolni forintban kifejezve.) De mit sem ér mindez, ha olyan a vezetési stílus... Amúgy az alkohol is lassabban ég, emiatt az is jobban bírja (=igényli) az elõgyújtást.
Nagy valószínûséggel át kell fúvókázni picit a karbit, hogy jó legyen vele, nagyjából jól gondolod itt a dolgokat. Abból kell kiindulni, hogy a motorba áramló levegõ mennyisége változatlan, és azt kell kitalálni, hogy mennyi alkoholt bír elégetni. Injektoros autóknál az üzemanyag nyomás hangolásával jó eredményeket lehet elérni, karburátorosnál ez kb. az üzemanyagszintnek feleltethetõ meg. Azonban a úszószint emelése vagy a szívató mûködtetése eléggé kõbaltás módszer, pontosnak semmiképpen sem nevezném. Nem akarlak lebeszélni az etanolos közlekedésrõl, csak figyelmeztetnélek: lehet, hogy sokat kellene vele szórakozni, mire jó lenne, és kérdõjeles az elérhetõ megtakarítás mértéke. Ha nem lenne kiforrott recept, én nem állnék neki, max. ha sok idõm lenne. Úgy rémlik, van itt a fórumon valaki, aki rendszeresen etanolt használ, õ mintha sokat próbálkozott volna vele, és végredményben jó is lett neki. De már nem emlékszem, ki volt.
A szivató fojtószelet teljesen nyitott állapotban való rögzítése az rendben van. Egyetlen a kérdésem ezzel az állással kapcsolatban, hogyan fog mûködni a motor hideg indításkor ?
Nekem volt szétesve a szivató rudazat és bizony örökké fulladt hidegen, nem akart járni a motor. Mióta össze van rakva, azóta jár. Elõtte annyit sikerült tennem, hogy fél, vagy annál kicsit zártabb állásban rögzítettem a fojtó szelepet és úgy már valahogyan járt hidegen is a motor, viszont 10l-es fogyasztása volt, akár városban akár orzságúton mentem vele !!:rolleyes:
Igen, igaz, az elõgyújtást növelni kell, akkor lesz nagyobb energia. Ha alkoholt is tankolok, akkor gondolom, a kisebb elõgyújtás a jó, ha tisztán benzin, akkor pedig nagyobb ?
Alkohollal próbáltat a trabicseket ?
Nekem egy 25-30%-nél nagyobb mennyiségben már kissé döcögött tõle. Az alapjárat rendben volt. Ha kis gázzal kezdtem gyorsítani, akkor elkezdett döcögi, fulladozni a motor, ha jobban ráléptem a pedálra, akkor helyrejött a járársa és elkezdett húzni, egyenletes gáz tartásnál nagyjából rendben volt, enyhe fulladozás elõfordult. Azt tudom, hogy az alkoholhoz más levegõ-üzemanyag keverési arány kell, gondolom, ez lehetett az oka a viselkedésének. lehet e esetleg valami kézi állítószerkezetet készíteni, amivel az utastérbõl egyszerûen tudnák állítani a keverési arányon, attól függõen, hogy tiszta benzin, vagy mondjuk fele benzin-fele alkohollal járok ?
Én a fojtó szelepre gondoltam, annak a részleges zárásával lehetne növelni az üzemanyag részarányát a levegõhöz képest.
Szívató kikötés: hátul-kívül van a rudazat, ami mozgatja a fojtószelepet. Azt a rudat szépen nyitott állapot mellett kábelkötegelõvel rögzítettem. :) A bimetál meg azt csinál felõlem, amit akar. :)
Szerintem a 4T-k nagy részénél a rosszul beállított szívató okozza a többletfogyasztást.
Az elõgyújtáson a toronynál lehet állítani. Az elosztó fedélnél van 2db 10-es kulcsnyílású csavar, azokat kell fellazítani. Ezután a tornyot hátrafelé tekerve lehet növelni az elõgyújtást. Az egész elõtt érdemes szikével megkarcolni az alumínium házon a kiindulási helyzetet. Nagyjából akkor jó, ha pont nem csörög sosem a motor. Érezhetõ nyomatéknövekedést lehet vele elérni.
Fontos paraméter még a karburátorban lévõ üzemanyagszint magasság értéke is. Ez nem rég volt téma vagy itt, vagy a barkácsban.