Lassan összegyűjtöm a nekünk, autósoknak fontos rendelkezéseket. A két, talán legfontosabb alapvető rendelkezés az időszakos vizsgáról, illetve a gépjárművek műszaki feltételeiről szóló - most az előbbi következik.
A rendelet összes mellékletével együtt igen terjedelmes, így jelen cikkben pusztán a rendelet törzsét találjátok meg. A mellékletek közül azokat, amelyek minket érintenek, a következő cikkekben teszem közzé.
(Jelen cikk a többször módosított 5/1990 KÖHÉM rendeletnek a cikk írásának napján érvényes állapotát tükrözi, annak összes érvényben lévő módosításával együtt)

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(2) A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek járműveire a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterrel egyetértésben - a rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.

(4) A trolibusz hatósági műszaki vizsgálatára külön rendelkezések az irányadók.

Fogalommeghatározások

2. § (1) A rendelet alkalmazásában

a) „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg az A. függelék 8. cikke, a B. függelék 2. cikke, illetőleg a C. függelék 9. cikke által hivatkozott rendelkezésekben meghatározott darabszámot, illetőleg az ?., ?. és C. függelék hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;

b) „egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.

(2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

(3) Nem minősül átalakításnak

a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: MR) előírja vagy megengedi;

b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje;

c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;

d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;

e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;

f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;

g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;

h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Központi Közlekedési Felügyelet alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.

(4) A rendelet alkalmazásában

a) „forgalomba helyezés”: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,

b) „gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,

c) „első használatba vétel”: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,

d) „új jármű”: az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg,

e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térség tagállamában használatba vett jármű, amely a járművet nyilvántartó tagállamban kiadott érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezik a Magyar Köztársaság területére történő behozatalkor.

(5) A rendelet alkalmazásában pótalkatrész az az alkatrész, amelyet nem a gyártás (gyári szerelés) során építettek a járműbe.

(6) A rendelet alkalmazásában „gázüzemű jármű”: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.

(7) A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.

(8) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti járművek tartoznak,

b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,

ba) „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;

bb) „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,

c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,

d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),

e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg,

f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete,

g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege,

h) „muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.

(9) A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

a) „M1 járműkategória”: személygépkocsik,

b) „M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

c) „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

d) „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

e) „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

f) „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

g) „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,

h) „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

i) „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

j) „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.

(10) A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az - alvázszámaival egyedileg azonosított - azonos járműtípushoz tartozó

a) kis sorozatú gyártással létrehozott,

b) kifutó sorozatba tartozó, vagy

c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott

járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.

(11) A rendelet alkalmazásában „európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító, a Tanács 92/53/EGK irányelve, illetőleg e rendelet A. Függeléke alapján „EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.

(12) A rendelet alkalmazásában „bontási információk”: azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.

Típuskövetelmények

3. § (1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.

(2) A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.

(4) A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4-6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.

Típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély

4. § (1) A típusbizonyítványt a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 4/A-8. §-ban foglalt eltérésekkel - a Függelékek rendelkezései az irányadók.

(2) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a járművet belföldön késztermékként kibocsátó gyártó, továbbá a külföldön gyártott jármű esetén az a belföldi forgalmazó (a továbbiakban: forgalmazó) nyújthat be, amely a járműtípus tekintetében:

a) a gyártótól vagy annak teljes jogú külföldi képviselőjétől a hazai kereskedelmi forgalmazásra képviseleti jogosultságot szerzett (vezérképviselet),

b) a személygépkocsi-típus esetében megfelel a kereskedelmi forgalmazásra külön jogszabályban megállapított feltételeknek,

c) rendelkezik a járműtípus azonosításához szükséges - a gyártó által rendelkezésre bocsátott - műszaki adatokkal,

d) típusbizonyítványban meghatározottak és a forgalmazott új állapotú jármű egyezőségét biztosítani tudja, és az egyezőséget megfelelőségi nyilatkozat kiállításával igazolja,

e) teljesíti a külön jogszabályban a hulladékká vált gépjármű gyártója számára előírt kötelezettségeket.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket a forgalmazó vagy a gyártó, a típusra szakosodott kereskedőkkel (a továbbiakban: közreműködő kereskedők) kötött szerződés útján is teljesítheti. A közreműködő kereskedők címjegyzékét a típusbizonyítvány kiadására vonatkozó kérelemben, illetőleg annak kiegészítéseként kell bejelenteni a KKF-nek.

(4) A típusbizonyítványnak a gyártó által történő kérelmezésekor a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket nem kell alkalmazni.

(5) A típusbizonyítvány a kiadásának feltételéül a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig érvényes, azonban a mezőgazdasági vontatóra és pótkocsijára, a lassú járműre és pótkocsijára, valamint a munkagépre kiadott típusbizonyítvány a kiadásától számított legfeljebb 3 évig érvényes. A KKF a típusbizonyítvány kiadásakor, illetőleg - az MR.-ben foglalt követelmények megváltozása esetén - utólag az érvényességi időtartamot korlátozhatja.

(6) A típusbizonyítvány érvényességének időtartama alatt, valamint az érvényességének korlátozását eredményező jogszabályi változások kihirdetése előtt kereskedelmi szerződésben lekötött járművek tekintetében a típusbizonyítvány az érvényessége megszűnését követő további hat hónapig - a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére - a járműtípushoz tartozó járművekre vonatkozó általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.

(7) A KKF ellenőrzi a (2)-(4) bekezdésekben foglalt feltételek meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott típusbizonyítványok érvényességét felfüggeszti vagy megszünteti, illetőleg újabb típusbizonyítványt nem ad ki. Az ellenőrzéshez a KKF indokolt esetben - a típusbizonyítvány kérelmezője, illetőleg jogosítottja költségére - szakértőt vehet igénybe.

(8) A jármű egyedi behozatala esetén - díj ellenében, kérelemre - a területi közlekedési felügyelet hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a gazdasági és közlekedési miniszter - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttesen - külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.

(9) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a KKF - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.

(10) Az egyedi vagy sorozat forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárásban - a kérelmező költségére - külső szakértő vehető igénybe.

(11) Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a KKF a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki.

(12) Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a KKF a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.

(13) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során

a) az európai típusbizonyítvánnyal ellátott M1 kategóriájú jármű,

b) az 1996. október 1. napját követően az Európai Gazdasági Térség tagállamában az új járműtípusok forgalomba helyezésére vonatkozóan hatályos követelmények alapján használatba vett egyéb jármű

esetében a jármű gyártásának időpontjában hatályos MR. szerinti további műszaki feltételeket kell alkalmazni.

(14) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során a (13) bekezdésben meghatározott követelményeket az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4/A. § (1) Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsi típushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében az MR. A. Függelék A/39. melléklete szerint meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.

(2) A forgalomba helyezett új személygépkocsikra vonatkozóan a 9. számú mellékletben meghatározott CO2 kibocsátási adatgyűjtésről:

a) típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés esetében - a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján - a KKF,

b) a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében - az engedély adatai alapján - a KKF,

c) az egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedélyező területi közlekedési felügyelet

gondoskodik.

(3) Az új személygépkocsikról az a)-c) pont szerint gyűjtött CO2 kibocsátási adatokat a naptári negyedév végén összesíteni kell és az összesített adatokat a negyedévet követő hónap 15. napjáig a Közlekedési Főfelügyeletnek meg kell küldeni.

(4) A CO2 kibocsátás adatgyűjtésének részletes szabályait, az adatrögzítés és adatellenőrzés eljárását, valamint az adatátadás módját a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg.

(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól a Közlekedési Főfelügyelet a naptári évet követően április hónap 1. napjáig értesíti az Európai Parlament és a Tanács illetékes bizottságát.

Típusvizsgálat, típusvizsgálói jegyzék

4/B. § (1) A járműtípus típusvizsgálatát a KKF által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomása, vagy a KKF által típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.

(2) A típusvizsgálói jegyzékbe - kérelem alapján - a KKF azt a szakértői intézményt veszi fel, amely rendelkezik az MR-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség megállapításához szükséges:

a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,

b) vizsgáló berendezésekkel,

c) vizsgálati előírásokkal (pl. ENSZ-EGB jóváhagyási előírás, Európai Közösségi jogszabályok, vonatkozó szabványok).

(3) A típusvizsgálói jegyzékbe történő felvételhez szükséges feltételek meglétét a KKF ellenőrzi. A feltételek hiánya esetén a KKF a típusvizsgálót a típusvizsgálói jegyzékből törli.

(4) Amennyiben a típusvizsgáló a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket csak meghatározott járműkategória vonatkozásában teljesíti, akkor a vizsgálati jogosultság a típusvizsgálói jegyzékben járműkategóriára korlátozható.

(5) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen

a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint

b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomáson bemutatni.

(6) Abban az esetben, ha a KKF a járműtípus több változatára egy típusbizonyítványt ad ki, akkor elengedő a típusváltozatok közül egynek a rendelkezésre bocsátása, illetőleg a bemutatása.

Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálata

5. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie

a) a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;

b) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá

c)

(2)

Lassú jármű és pótkocsija típusvizsgálata

6. § (1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges

a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá

b) a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija

tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül

a) személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,

b) teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.

(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.

(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Segédmotoros kerékpár típusvizsgálata

7. § A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Típusbizonyítvány érvényességének meghosszabbítása, újabb típusbizonyítvány kiadása

8. § (1) A KKF kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.

Összeépítés

9. § (1) A jármű összeépítése esetén - a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve - a területi közlekedési felügyelet - díj ellenében, kérelemre - egy naptári évig érvényes összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületén bejegyzett szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.

(2) Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a területi közlekedési felügyelet feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a területi közlekedési felügyelet az engedély záradékolásával igazolja.

(3) Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-e) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető.

a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,

b) különleges - a közúti áruszállításra nem alkalmas - egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),

c) legfeljebb 1500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,

d) a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá

e) sportegyesület vagy igazolt versenyző tulajdonában lévő, kizárólag versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak megfelelő, „feljavított túrakocsi” és „feljavított terepjáró kocsi” osztályba sorolt gépkocsi, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye alapján.

(4) Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.

(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.

(7) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnek. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a területi közlekedési felügyelet az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.

Egyedi és kis sorozatú gyártás

9/A. § (1) Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt - díj ellenében, kérelemre - a KKF adja ki.

(2) Kis sorozatú gyártással

a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),

b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg

c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával - e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával - kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”)

hozható létre.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.

(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt - a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott díj ellenében - a KKF abban az esetben adja ki, ha

a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint

b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.

(5) ? (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott vizsgálatokhoz a KKF a kérelmező költségére szakértőt vehet igénybe.

(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) A kis sorozatú gyártással létrehozott járművekre kiadott sorozat összeépítési engedély a kiadásától számított egy évig érvényes. Az érvényes sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

10. § (1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, valamint ezek pótkocsiját - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi forgalomba helyezés előtt a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni.

(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését - általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján - a területi közlekedési felügyelettől kell kérni. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló értesítés a telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a telephelyre való közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesíti.

(3) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a területi közlekedési felügyelet - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.

(4) Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan a KKF a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a KKF ellenőrzi.

(5) Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(6) A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá - az MR 5-8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével - az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(7)

(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a területi közlekedési felügyelet nevében kijelölt hatósági jármű-műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) jár el. A vizsgabiztosra vonatkozó követelményeket a 12/A. § határozza meg.

(9) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat technológiáját, a tárgyi feltételeket és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(10) Az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa a 4. § (3) bekezdése szerint bejelentett közreműködő kereskedő a területi közlekedési felügyeletnél bejelentheti azokat a telephelyeit, amelyeken a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára, a vizsgálatot végző személyre, valamint az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján adott nyilatkozat (a továbbiakban: tanúsítvány) tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket teljesíti.

(11) A vizsgabiztos a (10) bekezdésben foglaltak szerint bejelentett telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során - az (5) bekezdésben foglalt üzemeltetési műszaki feltételek megtartása tekintetében - elfogadhatja a tanúsítványt.

(12) A vizsgabiztos a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során ellenőrzi a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését is. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, akkor a területi közlekedési felügyelet a (11) bekezdésben foglaltak szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálat végzését megtagadja, illetőleg a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeire vonatkozó külön jogszabály szerint jár el.

(13) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi esetében meg kell állapítani, hogy a gépkocsi a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozik-e. E megállapítással szemben lefolytatott jogorvoslati eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetét is.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

11. § (1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:

a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki adatokat,

b) a jármű közlekedésbiztonsági megfelelőségének igazolását, valamint

c) a forgalmi engedély érvényességi idejeként a következő időszakos vizsgálat határidejét.

(2) A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel.

(3) Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított

a) az autóbusznál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, illetőleg a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,

b) a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, valamint a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál

ba) új jármű esetében négy évben,

bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben,

c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,

d) a nemzetközi forgalomban használt autóbusznál a külön jogszabályban meghatározott feltételek meg nem tartása esetén fél évben, egyéb esetben egy évben,

e) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő

ea) 4 naptári éven belül két évben,

eb) 4 naptári éven túl egy évben

kell meghatározni. A jármű műszaki állapota alapján az a)-e) pontokban foglaltaknál rövidebb határidő is megállapítható.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő - az MR.-ben meghatározott - üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.

(5) Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt a Közlekedési Főfelügyelet által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.

Időszakos vizsgálat

12. § (1) A területi közlekedési felügyelet a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.

(2)-(4)

(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.

(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-ai kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését kell ellenőrizni.

(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a területi közlekedési felügyeletnél a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.

(8) Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,

a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,

b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat

- a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonták vissza,

- egyéb okból vonták vissza, és az engedély érvényességi határideje lejárt.

(9)

(10)

(11) Az időszakos vizsgálatot a területi közlekedési felügyelet vizsgáló állomásán vagy a 12/B. §-ban meghatározott feltételek alapján vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén (a továbbiakban: kijelölt vizsgáló állomás) a területi közlekedési felügyelet nevében a vizsgabiztos végzi. Egyéb gépjárműfenntartó szervezet vagy az üzemeltető kérelmére a területi közlekedési felügyelet - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.

(12) Az időszakos vizsgálat technológiáját, a tárgyi feltételeket és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(13) A vizsgabiztos a kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során az előzetesen elvégzett gépjárműfenntartói vizsgálat eredményéről kiállított tanúsítványt - az általa ellenőrzendő feltételek teljesítéseként - elfogadhatja. A tanúsítvány tartalmáért a kijelölt vizsgáló állomás, valamint a tanúsítvány kiállítója egyetemlegesen felel.

A vizsgabiztosokra vonatkozó feltételek

12/A. § (1) A Közlekedési Főfelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő vizsgabiztost - kérelmére - névjegyzékbe (a továbbiakban: vizsgabiztosi névjegyzék) veszi. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzésére a területi közlekedési felügyelet a vizsgabiztosi névjegyzékből jelöl ki vizsgabiztost, aki a területi közlekedési felügyelet megbízása alapján hatósági személyként jár el.

(2) A névjegyzékbe felvett vizsgabiztosokra vonatkozóan

a) a személyi alkalmassági (szakmai, megbízhatósági) feltételeket,

b) a képzésük, a továbbképzésük és a vizsgáztatásuk rendjére vonatkozó feltételeket,

c) a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra történő kijelölésre vonatkozó feltételeket, valamint

d) a vizsgabiztosi névjegyzékből törlés indokait

a 7. számú melléklet tartalmazza.

A kijelölt vizsgáló állomásra vonatkozó feltételek

12/B. § (1) A területi közlekedési felügyeletek - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő gépjárműfenntartó szervezetek közül, nyilvános pályázatra benyújtott kérelem alapján az időszakos vizsgálati igények, valamint a járműállomány területi eloszlása figyelembevételével - jelölik ki a vizsgáló állomásokat (kijelölt vizsgáló állomás hálózat).

(2) A területi közlekedési felügyeletek által a helyi vizsgáló állomás hálózat bővítésére kiírt pályázatnak - a (4) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - tartalmaznia kell a vizsgálandó járműkör (járműkategória, területi elhelyezkedés), valamint a szükségesnek tartott vizsgálati teljesítményigények meghatározását is.

(3) A pályázatból öt évre ki kell zárni azt a gépjárműfenntartó szervezetet, amelynek a területi közlekedési felügyelet a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogosultságát visszavonta, illetőleg a vizsgáló állomássá való korábbi kijelölését az (5) bekezdés c) pontja alapján felfüggesztette, vagy visszavonta.

(4) Vizsgáló állomásként az a gépjárműfenntartó szervezet jelölhető ki, amely vállalja, hogy

a) a pályázatban meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,

b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez - az (5) bekezdés a) pontja szerint - az előírt feltételeket biztosítja,

c) a vizsgáló állomáson a területi közlekedési felügyelet részére ellátja az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyi szervezési feladatokat, valamint

d) az időszakos vizsgálatra állított járművön - a jármű üzemben tartójának kérelmére és költségére, az (5) bekezdés b) pontja szerinti - előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatot végez és arról tanúsítványt állít ki, amelyet az időszakos vizsgálathoz a vizsgabiztos rendelkezésére bocsát,

e) az a) pont szerinti tevékenységét az ISO 9000 szabványsorozat szerint tanúsított és a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadott minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával végzi,

f) a vizsgáztatási időszakban teljes körűen biztosítja a területi közlekedési felügyelet által kijelölt vizsgabiztos számára az időszakos vizsgálathoz előírt valamennyi tárgyi és technológiai feltételt, valamint a vizsgabiztos kizárólagos irányítása mellett az időszakos vizsgálat jogszabály szerinti lebonyolításában vele együttműködő személyzetet.

(5) Az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez

a) az előírt tárgyi feltételeket, a technológiát (egységes járművizsgálati technológia) és az ügyrendet az 5. számú melléket,

b) az elfogadható előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat tartalmára és a vizsgálatot végző személyre, valamint a tanúsítvány tartalmára, formájára, kezelésének és nyilvántartásának módjára vonatkozó követelményeket a 6. számú melléklet,

c) a gépjárműfenntartó szervezet kijelölésre vonatkozó pályázati feltételeket, a kijelölt vizsgáló állomás ellenőrzésének módját, valamint a vizsgáló állomás kijelölése felfüggesztésének és visszavonásának indokait a 8. számú melléklet

tartalmazza.

(6) A kijelölt vizsgáló állomáson végzett időszakos vizsgálat során a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozóan a (4)-(5) bekezdésekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott előírások teljesítését. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, a területi közlekedési felügyelet - az (5) bekezdés c) pontja szerint - a vizsgáló állomás kijelölését felfüggeszti, indokolt esetben a kijelölést visszavonja.

Az időszakos vizsgálat eredményén alapuló intézkedések

13. § (1) Ha a vizsgabiztos megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, akkor a forgalmi engedély érvényességi határidejét a 11. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítja, a külön jogszabályban meghatározott érvényesítő címkét kiadja, ennek sorszámát a forgalmi engedélyben rögzíti, és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát (Nyilvántartó) értesíti.

(2) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a vizsgabiztos

a) a forgalmi engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg,

b) a forgalmi engedélyben feltüntetett érvényességi határidőt lerövidíti, vagy

c) a forgalmi engedélyt - ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár - a területi közlekedési felügyelet nevében érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja.

(3) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban

a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg

b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy

c) a külön jogszabály szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,

a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.

(4) A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.

Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésének engedélyezésére vonatkozó intézkedések

13/A. § (1) Az MR. 112/A. §-ában meghatározott, emelt sebességgel történő közlekedésre feljogosító engedélyt (a továbbiakban: engedélyt) az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére a területi közlekedési felügyelet a forgalomba helyezés előtti, illetve az időszakos vizsgálatához kapcsolódva - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján - adja ki, illetőleg a kiadott engedély érvényességi idejét meghosszabbítja. A területi közlekedési felügyelet az engedély kiadásáról és az érvényességi idő meghosszabbításáról a Nyilvántartót értesíti.

(2) A kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által - két évnél nem régebben - kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek.

(3) Az engedély érvényességi idejét az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően, de legfeljebb az autóbusz gyártási évét követő nyolcadik naptári év végéig tartóan kell megállapítani.

(4) Az engedély érvényességi idejének meghosszabbításakor a 12. § (6) bekezdésében az időszakos vizsgálatra vonatkozóan meghatározott követelményeken túl vizsgálni kell az engedély alapjául szolgáló szakvéleményben foglalt műszaki felülvizsgálati követelményeket is.

(5) A 4/A. § (1)-(4) bekezdése szerint típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézményt, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott - a KKF által elfogadott szakértőt alkalmazó - felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a KKF jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgálói jegyzékbe felvett intézmény végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.

(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében - az autóbusz üzembentartójának költségére - ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:

a) az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint

b) más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,

amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.

Közúti ellenőrzés

14. § (1) A járművek - ideértve a külföldi járműveket is - műszaki állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzik.

(2) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:

a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),

b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),

c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),

d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),

e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),

f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),

g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)

vonatkozó - jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt - követelmények teljesítését.

(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. Az egyes ellenőrzési módokra vonatkozóan külön jogszabályok részletes feltételeket határozhatnak meg. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére, valamint a vezetési és pihenőidő betartásának ellenőrzésére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.

(4) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, az ellenőrző szerv az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.

(5) Az ellenőrző szerv a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését - az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően - igazolják.

(6) A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén az ellenőrző szerv a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

(7) Az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy

a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési felügyeletnél vizsgálatra nem mutatták be,

c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

(8) A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a (7) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben az időszakos vizsgálatra vonatkozó, a (7) bekezdés c) pontjában említett esetben az erre vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(9) Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során az ellenőrző szerv súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor - szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett - a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.

(10) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, illetőleg

b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást,

a forgalmi engedélyt elveszi, és a rendszámtáblát az érvényesítő címke eltávolításával érvényteleníti.

(11) Az ellenőrző szerv a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt - szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével - az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(12) A (7)-(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.

(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,

b) a jármű vezetője (a jármű személyzete) megsértette a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodásban (AETR) foglalt előírást, illetőleg

c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,

a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

Telephelyi ellenőrzés

15. § (1) Az ellenőrző szervek a jármű telephelyén is ellenőrizhetik az olyan jármű műszaki állapotát, (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A Közlekedési Főfelügyelet a végrehajtás egységessége érdekében - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával - szabályzatot ad ki.

(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

(3) Ha az ellenőrző szerv a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű

a) a jogszabályban meghatározott műszaki feltételnek nem felel meg

- megtiltja, hogy a jármű a hiba kijavításáig a telephelyet elhagyja,

- a jármű forgalmi engedélyében feltüntetett - még hátralévő - érvényességi határidőt lerövidíti, vagy

- ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti,

b) a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, az erre vonatkozó jogszabály szerint jár el.

(4) Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az - a vizsgálati feltételek hiányában - egyértelműen nem állapítható meg, az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendelheti be.

(5) A jármű telephelyén végzett ellenőrzés - az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül - kiterjedhet:

a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint

b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó - jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott - követelmények,

c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)

megtartásának ellenőrzésére.

(6) Az ellenőrző szerv jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.

(7) Az ellenőrző szerv az átvizsgált okmányokat - indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb három munkanap időtartamra - bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.

(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak az ellenőrző szerv saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.

(9) A telephelyi ellenőrzés alapján az ellenőrző szerv - a szabálysértés jellegétől függően - a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.

Átalakítás

16. § (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a területi közlekedési felügyelet, a járművek sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor a KKF-től kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.

(2) Az engedélyben a területi közlekedési felügyelet feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.

(3) Az átalakítás során a jármű fajtája csak abban az esetben változtatható meg, ha

a) - különleges indokolt esetben - speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,

b) 3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,

c) az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segéd-motorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át,

d) 65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik,

e) az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét.

(4) A jármű fajtájának megváltoztatását egyes járműtípusokra vonatkozóan - indokolt esetben járműgazdálkodási szempontok alapján - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium megtilthatja.

(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.

(7) Az átalakított járművet - kivéve a (9) bekezdésben meghatározott sorozatszerűen átalakított járműveket - időszakos vizsgálatra a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a területi közlekedési felügyelet az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(8) Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a területi közlekedési felügyelet a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket a területi közlekedési felügyeletnél kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a KKF - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.

Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, közúti és telephelyi ellenőrzés

17. § (1) A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni - az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével - azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott ? betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.

(2) E § alkalmazása szempontjából

a) személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,

b) nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.

(3) Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.

(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a területi közlekedési felügyelettől kell kérni.

(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű - a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint - a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.

(6) Az időszakos vizsgálat határidejét

a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,

b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,

c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben

kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)-c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.

(7) A lassú járműnek és pótkocsijának

a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,

b) időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,

c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,

d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban

foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Lassú jármű átalakítása

18. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat és közúti műszaki ellenőrzés

19. § (1) A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. Ha a területi közlekedési felügyelet a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.

(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező segédmotoros kerékpárokat - a típusbizonyítvány alapján - a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.

(3) A segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó illetőleg a területi közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.

(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az MR. 114. §-ában foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.

(5) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VI/A. FEJEZET

A MUZEÁLIS JELLEGŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK

19/A. § (1) A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)-(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.

(2) A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:

a) az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),

b) az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),

c) az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),

d) az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),

e) az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),

f) az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),

g) az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.

(3) A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.

(4) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:

a) gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható,

b) műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek,

c) műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.

(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát a területi közlekedési felügyelet a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott muzeális minősítő vizsgálathoz kapcsolódóan, illetőleg azt követően végzi el.

(7) A muzeális jellegű jármű összeépítésének, illetőleg az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésének eljárása során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.

(8) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek, de teljesíti legalább - ideiglenesen a közúti forgalomban való részvétele során - az MR.-ben a lassú járművekre meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeket.

(9) A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.

(10) A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott - a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - „Műszaki adatlap” alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jogszabály szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.

(11) A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a Közlekedési Főfelügyelet, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A. ) nemzeti képviselő szervezete és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.

(12) A Muzeális Minősítő Bizottság - a F.I.V.A. szabályaival összhangban - szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:

a) a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati és minősítés technológiai rendjét,

b) a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait,

c) a muzeális jellegű jármű tulajdonos változása során a muzeális minősítést érintően követendő eljárást, valamint a minősítés visszavonásának rendjét,

d) a F.I.V.A. minősítés honosításának rendjét,

e) a muzeális jellegű járműre vonatkozó egyes MR. rendelkezések alkalmazása alóli mentesítés feltételeit.

(13) A szabályzatot a gazdasági és közlekedési miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben hagyja jóvá, a Muzeális Minősítő Bizottság közzéteszi a Közlekedési Értesítőben.

Különleges felépítményű gépjárműre és mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint ezek különleges felépítményű pótkocsijára vonatkozó külön rendelkezések

20. § (1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.

(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

a) darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,

b) létrát,

c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,

d) munkavégző berendezést,

e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,

f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),

g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,

h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,

i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,

j) olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.

(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

(4) Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem szabad.

(5) Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a (4) bekezdésben említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.

(6) A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.

(7) Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú - külön jogszabály alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni.

A gázüzemű járművekre vonatkozó külön rendelkezések

20/A. § (1) A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására - a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.

(2) A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.

(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.

Jóváhagyás

21. § (1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.

(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a KKF-től - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a Műszaki Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.

(3) A KKF a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek - az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a KKF a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé. A vizsgálat költségei a kérelmezőt terhelik.

(4) A KKF a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját - a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan - az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.

(5) Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a KKF által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.

(6) A KKF a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a KKF által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a Közlekedési Főfelügyelet javaslatára a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg, és azt „Tájékoztató”-ként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé.

(7) A KKF a Közlekedési Főfelügyeletet értesíti a kiadott jóváhagyási jelekkel kapcsolatos adatokról. A KKF, illetőleg az Egyezmény részes országai által kiadott, illetőleg visszavont jóváhagyási jelekről a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartást vezet.

(8) Az Egyezményhez csatolt és a Magyar Köztársaság által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a Közlekedési Főfelügyelet teszi közzé.

A jóváhagyási jel használata

22. § (1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére a KKF a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a KKF ellenőrzi. Ha a KKF a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet

a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,

b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.

(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a KKF megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(4) A KKF a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról a Közlekedési Főfelügyeletet tájékoztatja.

(5) A (4) bekezdésben említett kérdésekben a KKF-től, valamint az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartja.

(6) A Közlekedési Főfelügyelet a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja a KKF-t és a területi közlekedési felügyeleteket, valamint az Egyezményben meghatározott módon az Egyezményben részes országokat.

22/A. § A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minősítő vizsgálat

23. § (1) Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.

(2) A minősítő vizsgálatot a KKF végzi el, amelybe - a megrendelő költségére - erre alkalmas külső szakértőt vonhat be.

(3) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a KKF a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.

(4) A KKF minősítő vizsgálat mellőzésével - gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.

(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,

a) amely a jármű gyártójától származik,

b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő - módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,

c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.

(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell

a) a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,

b) a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá

c) a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a KKF tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.

(8) A minősítő vizsgálat eredményét a megrendelővel - a pótalkatrész, illetőleg tartozék mintadarabja, valamint a vizsgálatokhoz szükséges dokumentáció átadásától számított - 60 napon belül közölni kell.

(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon - ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán - fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.

(10) Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a KKF feltételeket határozhat meg.

(11) A KKF által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.

Minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek és tartozékok hatósági ellenőrzése

24. § (1) A területi közlekedési felügyelet és a KKF a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles. Az ellenőrző vizsgálathoz a közlekedési hatóság külső szakértőt vonhat be.

(2) Az előírt minősítéssel nem rendelkező pótalkatrészek és tartozékok gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság - a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig - megtilthatja, és a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt is megállapíthat.

(3) Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a KKF a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.

(4) A KKF a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a KKF a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a KKF viseli.

(5) A KKF a minősítő jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a minősítő jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról tájékoztatja a Közlekedési Főfelügyeletet.

(6) A területi közlekedési felügyeletektől az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményéről és a KKF-től az (5) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről adott tájékoztatásokat a Közlekedési Főfelügyelet tartja nyilván.

(7) A Közlekedési Főfelügyelet a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja a KKF-t és a területi közlekedési felügyeleteket.

24/A. § A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Műbizonylat

25. § (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.

(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani

a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,

b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,

c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.

(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség

a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,

b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,

c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót

terheli.

(4) Műbizonylat nélkül

a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,

b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.

(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,

b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,

c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,

d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,

e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.

(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.

(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.

(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha

a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy

b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.

A műbizonylat hatósági ellenőrzése

26. § (1) A területi közlekedési felügyelet a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.

(2) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, a területi közlekedési felügyelet a gyártást, felújítást, forgalmazást - a megfelelő műbizonylat kiállításáig - megtiltja.

Minőségellenőrzés

27. § (1) A bontásból kinyert, az MR. 9. § (4) bekezdésében meghatározott alkatrész, tartozék csak minőségellenőrzés után építhető be gépjárműbe és pótkocsijába.

(2) A minőségellenőrzésről a bontó köteles gondoskodni.

(3) A minőségellenőrzés eredménye alapján az alkatrészt, illetve tartozékot színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrész, vagy tartozék kék, a javítható, vagy felújítható alkatrész piros jelzésű kell legyen.

(4) Az alkatrész, illetve tartozék kereskedelmi értékesítése esetén az alkalmazott színjelzést a számlán a szín megnevezésével fel kell tüntetni.

Vegyes rendelkezések

28. § (1) A KKF határozata és a területi közlekedési felügyeletek határozata ellen benyújtott fellebbezést a Közlekedési Főfelügyelet bírálja el.

(2) Ahol a Függelékek „jóváhagyó hatóság”-ról rendelkeznek, azon a Központi Közlekedési Felügyeletet, valamint a Közlekedési Főfelügyeletet kell érteni. A Függelékekben meghatározott jóváhagyási eljárások esetében az első fokú hatósági feladatokat a Központi Közlekedési Felügyelet, a másodfokú hatósági feladatokat és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartási és nemzetközi szakmai kapcsolattartási feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet látja el.

29. § (1) A KKF a típusjóváhagyási és a sorozat forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során, a területi Közlekedési Felügyelet az egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárás során kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben - legfeljebb 25 km/h értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.

(2) A KKF a típusvizsgálat, a területi közlekedési felügyelet forgalomba helyezés előtti vizsgálat vagy az időszakos vizsgálat során kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.

(3) A területi Közlekedési Felügyelet vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója ? betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.

Hatálybaléptetés

30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.

(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett - a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott - lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő - kérelemre vagy berendelés alapján - időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.

(4) A 26. § rendelkezéseit a

- a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,

- forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától

kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 8/1977. (XII. 20.) KPM rendelet és a módosítására kiadott 10/1986. (XII. 3.) KM rendelet, továbbá a közúti közlekedéssel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 15/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 6. §-a.

31. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK és 2005/49/EK bizottsági irányelv;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve (2002. március 18.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2003/77/EK bizottsági irányelv;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/37/EK irányelve (2003. május 26.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító 2005/13/EK és 2005/67/EK bizottsági irányelv;

d) a Tanács 96/96/EK irányelve (1997. február 17.) a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 2001/9/EK, 2001/1 l/EK és 2003/27/EK bizottsági irányelvek;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről, valamint az azt módosító 2003/26/EK bizottsági irányelv;

f) a Tanács 88/599/EGK irányelve (1988. november 23.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) 8. cikkének (3) és (4) bekezdése az elhasználódott járművekről;

h) a Bizottság 93/172/EGK határozata (1993. február 22.) a közúti szállításról szóló 88/599/EGK tanácsi irányelv 6. cikkében előírt szabványos formanyomtatvány elkészítéséről;

i) a Bizottság 93/173/EGK határozata (1993. február 22.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK tanácsi rendelet 16. cikkében előírt formanyomtatvány kidolgozásáról;

j) az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata (2000. június 22.) az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról.