IV. fejezet

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei 1. A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

1.1. A fékberendezések vizsgálatához a III. fejezetben meghatározott görgős fékerőmérő próbapadot kell alkalmazni.

1.2. A görgős fékerőmérő próbapad forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint előzetes gépjárműfenntartói vizsgálathoz történő használata során működtetni kell a beépített vezérlő, adatgyűjtő, értékelő és dokumentáló (nyomtató) funkciókat.

1.3. A fékberendezés vizsgálati eredményeit tartalmazó mérési jegyzőkönyvet (a berendezés által rögzített és kinyomtatott adatokat, diagramot) a jármű vizsgálatával összefüggően készülő vizsgáztatási bizonylatokhoz csatoltan kell megőrizni.

1.4. A fékberendezés értékelését az MR-ben meghatározott követelmények szerint kell elvégezni.

1.5. A III. fejezetben meghatározott görgős fékerőmérő próbapadon végzett fékvizsgálat technológiáját, a vizsgálat és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a Közlekedési Főfelügyelet - a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyásával - állapítja meg és a Közlekedési Értesítőben teszi közzé.

A közzétett egységes fékvizsgálati technológia alkalmazása:

- M1 és N1 járműkategória vizsgálata esetén 2003. január 1. napjától,

- M2 és M3 járműkategória vizsgálata esetén 2005. március 1. napjától,

- egyéb gépkocsik fékvizsgálata esetén - a gépkocsi kategóriára vonatkozóan külön közzétett - egységes fékvizsgálati technológia közzétételét követően hat hónappal kötelező.

1.6. A fékvizsgálati technológiára vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.6.1. Az 1.5. pontban az egységes fékvizsgálati technológia közzétételére és a kötelező alkalmazás időpontjára vonatkozóan meghatározott időpontig a vizsgáló állomások a fékberendezések vizsgálatára és minősítésére

a) a korábbi feljogosításban foglaltak szerinti fékvizsgálati módszert,

b) az azonos kategóriájú járművek vizsgálatára kijelölt vizsgáló állomások bármelyike számára engedélyezett fékvizsgálati módszert

alkalmazhatják.

1.6.2. Az 1.6.1. pontban meghatározott módszerek közül a vizsgáló állomás vezetője választhat, azonban a választott fékvizsgálati módszer meghatározását a területi közlekedési felügyelettel köteles előzetesen írásban közölni.

2. A gépjármű fényszórók ellenőrzésének technológiai műveletei

2.1. A vizsgált jármű terhelési állapota a járműkategóriától függően

- M1, M2, M3 kategóriák és N kategória, teherhordó felülettel és a pótkocsit vontatók: terheletlen jármű és egy személy a vezetőülésen,

- N kategória, nyergesvontatók: terheletlen jármű (félpótkocsi nélkül vagy terheletlen félpótkocsival) és egy személy a vezetőülésen.

2.2. A gépjármű fényszóró ellenőrzésének műveletei

a) Az ellenőrző készüléket a jármű elé helyezve be kell állítani:

- a gépkönyv előírása szerint a készüléknek a haladási irányban mért távolságát a vizsgálandó fényszórótól,

- a készülék tájoló egységének használatával a készülék optikai tengelyének és a jármű hosszirányú felezősíkjának párhuzamosságát,

- a készülék optikai tengelyének magasságát a fényszóró optikai tengelyének magasságába 2 cm pontossággal,

- a jármű hosszirányú felezősíkjára merőleges irányban a készülék és a fényszóró optikai tengelyének vízszintes irányú egybeesését (eltérése jobbra és balra 2-2 cm lehet).

b) Ha a jármű fényszórója terhelésfüggő magasságállítóval van ellátva, a vizsgálatkori terhelési állapotnak (terheletlen állapot) megfelelő helyzetbe kell állítani.

c) A jármű tompított fényszóróját bekapcsolva, az ellenőrző készülék ernyőjén ellenőrizni kell a sötét-világos határvonal kontúrosságát és alakját az ernyőn lévő jelzésekkel összehasonlítva.

d) A sötét-világos határvonal lefelé vetítési irányát meg kell határozni és össze kell hasonlítania jármű adattábláján szereplő, a tompított fény kezdeti függőleges elhajlására előírt %-értékkel.

Megjegyzés: 1% megfelel 10 m-enként 10 cm lefelé vetítésnek. Megengedett eltérés +0,5% (+5 cm/10 m).

e) Ha az adattábla hiányzik, a tompított fényszóró fénykibocsátó felülete alsó peremének a talajtól mért „h” távolságát meg kell mérni és a vetítési irányt a következők szerint értékelni. A megkövetelt lefelé vetítési irány:

  


A fényszóró magassága A vetítés iránya


 legfeljebb legalább


h<0,9 [m] -1% #J-50~- h 100 [%]


   40 


    


h>0,9 [m] -1,5% #J-50~- h 100 [%]


   40 


Megjegyzés: A „-” előjel lefelé vetítést jelent.

f) Meg kell határozni a sötét-világos határvonal töréspontjának oldalirányú eltérését a jármű hosszirányú felezősíkjával párhuzamos iránytól. A megengedett eltérés balra 2,5 cm/10 m, jobbra 10 cm/10 m.

g) Terhelésfüggő magasságállító ellenőrzése: „teljes terhelés” helyzetbe kell állítani. A lefelé vetítésnek mindkét tompított fényszórón azonos mértékben növekednie kell. A megengedett eltérés: 1% (10 cm/10 m).

h) A távolsági fényszóró ellenőrzése:

Ha a járművön:

- terhelésfüggő magasságállító van, „terheletlen helyzet”-be vissza kell kapcsolni,

- egymás mellett két világítótest van, az ellenőrzést külön kell végrehajtani, a nem vizsgált világítótestet le kell takarni.

Ellenőrizni kell a berendezés ernyőjén a legerősebben megvilágított terület elhelyezkedését.

Megfelelő a fényszóró vetítési iránya, ha a legerősebben megvilágított terület középpontja közelítőleg egybeesik a készülék ernyőjén az optikai tengelyt jelző ponttal.

i) A ködfényszóró ellenőrzésekor a fényszóró ellenőrző készülék elhelyezése megegyezik a tompított, illetve távolsági fényszóró vizsgálatára vonatkozó elhelyezési előírásokkal. A megvilágított terület elhelyezkedésének ellenőrzésekor a terület felső határa nem lehet magasabban, mint a tompított fényszóró sötét-világos határvonala.

3. A gépkocsik lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei

3.1. Talperő-ingadozást mérő lengéscsillapító vizsgáló próbapadon

3.1.1. Vizsgálati feltételek:

a) vizsgálatkor a referenciafeltételek feleljenek meg a lengéscsillapító vizsgáló próbapad üzemeltetési dokumentációjában előírtaknak;

b) a gumiabroncsok nyomása feleljen meg gépjárműtípusra vonatkozó előírásnak. Amennyiben a gumiabroncs nyomását a terheléstől függően adják meg, a terheletlen állapothoz tartozó értéket kell beállítani;

c) a gumiabroncsokon ne legyen szennyeződés.

3.1.2. A vizsgálat műveletei:

a) mérés előtt ellenőrizni és szükség szerint helyesbíteni kell a jármű próbapadra való ráállásának pontosságát;

b) a járművet elgurulás ellen rögzítőfékkel, első sebességfokozat vagy automatikus erőátvitelnél „P” állás kapcsolásával vagy kiékeléssel kell biztosítani. A vizsgált kereket rögzítőfékkel befékezni vagy kiékelni tilos;

c) a lengéscsillapító mérést oldalanként kell végrehajtani a gépkönyv utasítása szerint. A másik oldali mérést csak a próbapad teljes leállása után szabad megkezdeni;

d) ha a próbapad mérési ciklusában egyszeri indítás van, akkor a mérést mindkét oldalon meg kell ismételni.

3.1.3. A megfelelés követelménye

A keréken mért maradó talperő kormányzott kerekek esetén nem lehet kisebb, mint 40%, nem kormányzott kerekek esetén nem lehet kisebb, mint 20%.

3.2. Amplitúdó-érzékelő lengéscsillapító vizsgáló próbapadon

3.2.1. Vizsgálati feltételek:

a) a próbapad rendelkezzen a vizsgálandó járműtípusokhoz tartozó határértékkel, ennek hiányában a jármű nem vizsgálható;

b) vizsgálatkor a referenciafeltételek feleljenek meg a lengéscsillapító vizsgáló próbapad üzemeltetési dokumentációjában előírtaknak;

c) a gumiabroncsok nyomása gépkocsitípusra előírt legyen;

d) a gumiabroncsokon ne legyen szennyeződés.

3.2.2. A vizsgálat műveletei:

a) mérés előtt ellenőrizni és szükség szerint helyesbíteni kell a jármű próbapadra való ráállásának pontosságát;

b) a járművet elgurulás ellen a gépkönyv előírásai szerint kell biztosítani. A vizsgált kereket rögzítőfékkel befékezni, vagy kiékelni tilos;

c) lengéscsillapító mérést oldalanként kell végrehajtani a gépkönyv utasítása szerint. A másik oldali mérést csak a próbapad teljes leállása után szabad megkezdeni;

d) ha a próbapad mérési ciklusában csak egyszeri indítás volt, a mérést mindkét oldalon meg kell ismételni.

3.2.3. A megfelelés követelménye

A mért kerék vizsgálata során a kijelzett érték nem haladhatja meg járműtípushoz tartozó határértéket.

4. A gépkocsi szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei

4.1. Követelmény

A fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő:

a) a szélvédő esetében - kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület - ha a fényáteresztő-képesség legalább: Tmin=75%;

b) a vezetőtéri oldalablakok üvegei (amelyen keresztül a gépjármű vezetője részére az oldalra való kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét forgalmi sávra történő hátralátás biztosítva van), valamint a személygépkocsi hátsó ablaküvege esetében legalább: Tmin=70%;

c) egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és - személygépkocsi kivételével - hátsó ablakok) üvegei esetében nincs követelmény.

4.2. A vizsgálat műveletei

4.2.1. A vizsgálathoz a következő feltételeket kell biztosítani:

a) a mérést az ablaküveg legsíkabb felületén, a rögzített mérőmaszk által kijelölt helyen kell végezni,

b) a vizsgált felület legyen száraz és tiszta,

c) mérés közben 3 m sugarú körben semmilyen felület nem mozoghat,

d) a fényforrás fényerőssége és helyzete legyen állandó, a mérendő felületre merőleges és attól 1000+10 mm távolságra,

e) a fényforrás stabilizált tápegységről működjön (akkumulátor vagy stabilizált 12 V).

4.2.2. A mérés végrehajtása:

a) a megfelelő méréstartományba állított fénymérő, illetőleg Lux-Meter érzékelőjét az üveg külső felületén rögzített pozicionáló maszkon kell elhelyezni, és a stabilizálódott értéket le kell olvasni, ez t1.= ...... Lux;

b) az érzékelőt az üveg belső felületére kell helyezni a külső méréssel megegyező helyre, és a stabilizálódott értéket le kell olvasni, ez t2.= .... Lux.

4.2.3. A mérési eredmények kiértékelése:

a) a fényátbocsátási tényezőt a T1(t2/t1)x100 képlet alapján kell kiszámítani;

b) a mérést ötször kell megismételni (T1, T2, T3, T4, T5), és az így kapott fényátbocsátási tényezők közül a legkisebb és a legnagyobb értékűt elhagyva a maradék három számtani átlagát szorozva a mérési összeállításból számolt 1,08 korrekciós tényezővel kapjuk az üvegfelület átlagos fényátbocsátási tényezőjét

   


 Ta(%) = T1+T2+T3 x1,08;


  3 


c) az üvegfelület fényátbocsátása megfelelő, ha Ta>Tmin;

d) a mérés elrendezését és a mérőeszköz részeinek javasolt kialakítását tartalmazó ismertetőt a Közlekedési Főfelügyelet bocsátja rendelkezésre.

5. A gépkocsi kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

5.1. Az Otto-motoros gépkocsik kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérése

5.1.1. Kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérése korszerű szabályozó rendszer - három komponensre ható katalitikus utókezelő, lambda-szonda által szabályozott keverékképzés - nélküli gépkocsinál (környezetvédelmi osztály jelzése: 0, vagy 1):

5.1.1.1. a kipufogórendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség szempontjából;

5.1.1.2. a gyártó által felszerelt bármely kibocsátás szabályozó berendezés szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására;

5.1.1.3. a gépkocsi előkészítése a méréshez:

a motor megfelelő ideig történő, a gyártó ajánlásait figyelembe vevő melegítése - gyári adat hiányában legalább 70 °C motorolaj/hűtővíz hőmérséklet - után kell alapjárati fordulatszámon (terhelés nélkül) megmérni a kipufogógáz szén-monoxid (CO) tartalmát.

5.1.1.4. a kipufogógáz megengedett szén-monoxid tartalma nem haladhatja meg a gépkocsi kivitelére vonatkozóan az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában meghatározott megengedett szennyezőanyag-tartalmat.

5.1.2. Kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérése korszerű szabályozó rendszerrel - három komponensre ható katalitikus utókezelő, lambda-szonda által szabályozott keverékképzés - felszerelt gépkocsinál (környezetvédelmi osztály jelzése: 2, 5, 6, vagy 9):

5.1.2.1. a kipufogórendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség szempontjából;

5.1.2.2. a gyártó által vagy utólagosan felszerelt bármely kibocsátást szabályozó berendezés szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására.

5.1.2.3. a gépkocsi előkészítése a méréshez:

a motor megfelelő ideig történő, a gyártó ajánlásait figyelembe vevő melegítése - gyári adat hiányában legalább 70 °C motorolaj/hűtővíz hőmérséklet - után kell alapjárati és emelt üresjárati fordulatszámon (terhelés nélkül) megmérni a kipufogógáz szén-monoxid (CO) tartalmát és a lambda értéket.

5.1.2.4. a kipufogógáz megengedett szennyezőanyag-tartalma:

A kipufogógáz megengedett szén-monoxid tartalma nem haladhatja meg, illetőleg nem lépheti túl a gépkocsi kivitelére vonatkozóan az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában meghatározott megengedett szennyezőanyag-tartalmat, illetőleg lambda érték-tartományt.

A fedélzeti diagnosztikai (OBD/EOBD) rendszerrel felszerelt gépkocsik esetén a megengedett szennyezőanyag-tartalom mérését az OBD/EOBD rendszer helyes működésének, illetőleg a MIL lámpa jelzésének értékelése helyettesítheti.

5.2. A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátás mérése

5.2.1. Mérési eljárás: szabadgyorsítással történő füstölésmérés (terhelés nélkül gyorsítva alapjáratról a leszabályozási fordulatszámig), a sebességváltó üres állásában, zárt tengelykapcsolóval.

5.2.2. A gépkocsi előkészítése a méréshez:

5.2.2.1. a megbízható eredmény biztosításához a vizsgálatot üzemmeleg, előírásszerű állapotú motoron kell elvégezni;

5.2.2.2. a gépkocsit nem lehet megfelelőnek minősíteni - kivéve az 5.2.6. bekezdésben meghatározott esetet -, ha a mérés előtt nem végezték el az alábbi követelményeknek megfelelő előkészítést:

a) a motort üzemi hőmérsékletre kell melegíteni; az olajszintmérő pálca furatán keresztül mért olajhőmérséklet legalább 70 °C, vagy a ténylegesen elérhető hőmérsékletnek megfelelő alacsonyabb érték legyen, illetve a motortömb infravörös sugárzás alapján mért hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű legyen. Ha a szerkezeti kialakítás miatt a fenti mérések nem végezhetők el, a motor üzemi hőmérsékletének megállapítása más módon, pl. a motorhűtő ventilátor üzeméből is történhet;

b) a kipufogórendszert a lerakódott szennyezés eltávolítása céljából legalább három szabadgyorsításos ciklussal, vagy ezzel egyenértékű módon ki kell szellőztetni.

5.2.3. Vizsgálat:

5.2.3.1. a kipufogórendszer és (ha van) a füstkorlátozó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására,

5.2.3.2. a motornak és az esetleges turbófeltöltőnek alapjárati fordulatszámon kell lennie minden szabadgyorsításos ciklus kezdetekor. Nagy teljesítményű motoroknál ennek biztosítására legalább 10 másodpercig várni kell a gázpedál felengedése után,

5.2.3.3. a szabadgyorsításos ciklus végrehajtásához a gázpedált gyorsan és folyamatosan, de nem erőszakosan ütközésig le kell nyomni (kevesebb, mint egy másodperc alatt), biztosítva a befecskendező szivattyú legnagyobb tüzelőanyag-szállítását,

5.2.3.4. minden egyes szabadgyorsításos ciklus során a lenyomott gázpedál felengedése előtt a motor fordulatszámának el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, automatikus nyomatékváltóval szerelt gépkocsik esetében a gyártó által megadott értéket vagy ennek hiányában a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez ellenőrizhető fordulatszámméréssel, vagy a gázpedál lenyomása és felengedése között megfelelő időköz biztosításával, amelynek legalább kettő másodpercnek kell lennie.

5.2.4. Határértékek

5.2.4.1. a füstkibocsátás mértéke nem haladhatja meg az MR. A. Függelék A/11. számú melléklete szerinti - füstölés alapján történő - jóváhagyást jelző táblán feltüntetett értéket;

5.2.4.2. az 5.2.4.1. pont szerinti adat hiányában a füstkibocsátásra jellemző mért fényelnyelési együttható (K [m-1]) nem haladhatja meg az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában a gépkocsihoz - a környezetvédelmi osztály jelzés alapján - meghatározott határértéket.

5.2.5. A gépkocsi akkor minősíthető nem megfelelőnek, ha az utolsó három szabadgyorsítás során mért értékek számtani középértéke meghaladja a határértéket. A határérték kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a mérési eredményeket, amelyek jelentős mértékben eltérnek az átlagértéktől. Az eredmény kiszámításánál bármely olyan statisztikai számítás alkalmazható, amely figyelembe veszi a mérési eredmények szórását.

5.2.6. A felesleges gyorsítások elkerülése érdekében az 5.2.5. pont rendelkezésétől eltérően a gépkocsi nem megfelelőnek minősíthető akkor is, ha háromnál kevesebb szabadgyorsítás, vagy az 5.2.2.2. pont b) alpontja szerinti (vagy azzal egyenértékű) szabadgyorsításos átszellőztetés során két mért füstölési érték nagyobb a határérték kétszeresénél.

A felesleges gyorsítások elkerülése érdekében az 5.2.5. pont rendelkezésétől eltérően a gépkocsi megfelelőnek minősíthető akkor is, ha háromnál kevesebb szabadgyorsítás, vagy az 5.2.2.2. pont b) alpontja szerinti (vagy azzal egyenértékű) szabadgyorsításos átszellőztetés során a mért három füstölési érték kisebb a határértéknél, illetve az átszellőztetést követő háromnál kevesebb szabadgyorsítás során a mért füstölés kisebb a határérték felénél.