Az NDK-ban az autós Segélyszolgálat tapasztalatai alapján megállapították, hogy a Trabant gyújtóberendezéseiben bekövetkezett hibákat az esetek 48,5%-ában a megszakítók, 24%-ában a rosszul beállított gyújtás. 21%-ában pedig a gyújtógyertyák okozzák. A gyújtáshibák 3,7%-ával ,,vádolhatók" a gyújtótekercsek, és 2,8%-ával a gyertyadugaszok.
A műszaki ismeretekben járatlan autóst könnyen elszomoríthatók ezek az adatok, pedig ha jól utánanézünk, nem látunk okot az aggodalomra. Hogy miért nem? Feltételezzük, hogy minden Trabant-tulajdonosnak ott lapul gépkocsijában a műszaki elsősegélynyújtó doboz. Ez pedig biztosan tartalmaz megszakítókat, gyújtógyertyákat, gyertyadugaszokat, és legalább egy-egy kondenzátort és gyertyakábelt.Nézzük mindjárt az olyan esetet, amikor a motor nem indul, pedig az indítómotor forgatja.
Az indítókulcs elforgatásával kapcsoljuk ki a gyújtást, majd gyertyakulccsal csavarjuk ki mindkét gyertyát. A kicsavart gyertyákat először szemrevételezéssel ellenőrizzük. Feltételezhető, hogy a többszöri sikertelen indítás következtében a gyújtógyertyák beszennyeződtek, elolajosodtak. (Megemlítjuk, hogy amennyiben a gyújtógyertyák szárazak, és a normál üzemelésnek megfelel?en a színük őzbarna, akkor a hiba keresését az üzemanyagellátó berendezésnél kell folytatni.) Az olajos gyújtógyertyákat tisztítsuk meg a szennyeződéstől, és töröljük szárazra. Ellenőrizzük mindkét gyújtógyertya elektródatávolságát (0,6 mm) - ha szükséges, óvatosan hajlítsunk a testelektródán - majd miel?tt visszacsavarnánk helyükre, győződjünk meg kifogástalan működésükről.

Tegyük a gyújtógyertyákat a gyertyadugaszokba (gyertyapipákba), majd a gyújtógyertyákat helyezzük a motor szabad fémes felületére, - testre -, hogy az elektródák szabadon maradjanak. Mielőtt önindítóval körülforgatnánk a motort, győződjünk meg arról, hogy a sebességváltókar üres állásban van-e. A motor forgatása közben figyeljük meg, hogy a gyújtógyertyák középelektródájáról ugrik-e szikra a testelektródára, ha igen, mennyire intenzíven. Amennyiben a gyújtószikra mindkét gyújtógyertyán szemmel láthatóan szabályos és erős, kapcsoljuk ki a gyújtást és csavarjuk vissza a gyújtógyertyákat a hengerekbe. Most már remélhetjük, hogy a motor indulni fog, hiszen az inditási üzemzavart a gyertyák szennyezettsége okozta. (Az újraindítást viszzanyomott szivatóval és teljes gázadással próbáljuk.)
Ha a gyújtógyertyák ellenőrzésekor - akár csak az egyik gyertyánál is - szabálytalan, vagy gyenge gyújtószikrát tapasztalunk, mindkét gyertyát cseréljük ki, lehetőleg újakra -, majd ellenőrizzük azokat az előbbiekben leírtak szerint.

A primer áramkör vizsgálata

Könnyen elképzelhető, hogy hiába próbálkozunk új gyújtógyertyákkal, motorunk nem fog indulni. Mint tudjuk, a gyújtás bekapcsolásával - a gyújtáskapcsoló 30-as és 15- ös pontjait összekapcsolva - az akkumulátor árama a gyújtótrafó primertekercsén keresztül a megszakítón át testelődik. Most tehát az áramnak ezt az útját kell átvizsgálnunk, de, hogy biztosra mehessünk, próbalámpára van szükségünk. Ha nem áll rendelkezésünkre, a leggyorsabb megoldas, ha kivesszük a hátsó rendszámtábla-világítás egyik "sofita" égőjét, és annak mindkét végére - lehetőleg 1,5 mm2 keresztmetszetű - vezetéket erősítünk. Kössük a próbalámpa egyik kivezetését testre, a másikat az 1. hengerhez tartozó gyújtótekercs 15-ös kapcsára. Ha most bekapcsoljuk a gyújtást, a próbalámpának világítania kell. Ha a lámpa nem világít, két hibára gondolhatunk. Valahol szakadt lehet a vezeték - talán nincs jó érintkezés - vagy a gyújtáskapcsoló romlott el. Nézzük, mit tehetünk ebben az esetben? Egy darabka vezetékkel áthidalhatjuk a gyújtáskapcsoló 30-as és 15-ös kapcsát, vagy kiiktatva a gyújtáskapcsolót, összekötjük az akkumulátor pozitív sarkát az 1. hengerhez tartozó gyújtótekercs 15-ös kapcsával. Függetlenül attól, hogy a gyújtáskapcsolót kiiktattuk. vagy kapcsait vezetékkel áthidaltuk, a motort a gyújtáskulcs segítségével indíthatjuk. Természetesen ezek után a motort csak úgy tudjuk leállítani, ha valahol lekötjük az áthidaló vezetéket.

Nézzük, hogyan vizsgáljuk tovább a primer áramkört, ha a próbalámpa világít. Ez mindenesetre azt jelenti, hogy a gyújtótekercs primer áramellátása rendben van. Tegyük most át a próbalámpát a gyújtótekercs 1-es kapcsára. A motort forgassuk meg önindítóval, vagy az ékszíj segítségével. (Az utóbbit alkalmazva, könnyebben boldogulunk, ha a gyertyákat előtte kicsavarjuk.) Minden egyes motorfordulatnál a próbalámpának fel kell villannia. Ha a lámpa nem villan fel, akkor a vizsgált gyújtótrafóhoz tartozó megszakító nem nyit, tehát meg kell vizsgálnunk az okát. Mivel teljes gyújtáskihagyásról van szó, hasonló módon ellenőrizzük a másik hengerhez tartozó megszakítót is. Ha a próbalámpa állandóan világít - esetleg fényereje változik -, szintén a megszakítóknál kell keresnünk a hibát, miután biztos jelét adták annak, hogy nem zárnak tökéletesen. Ennek oka lehet az érintkezők elolajosodása, vagy a megszakítók megszorulása a csapon.
Ha a próbalámpa hibátlanul jelez - vagyis minden motorfordulatnál felvillan, majd kialszik -, akkor a megszakítók rendben működnek, a hiba okát tovább kell keresnünk. Igaz, ritkán lehet olyan Trabanttal találkozni, amelyiknél a megszakítóházban levő áramvezető síneinek törése, a csavarok elvesztése, kondenzátorok hibája vagy a gyújtótekercs és a kondenzátor között levő vezetékek szakadása együttesen jelentkezne. Még az is ritka, hogy a felsoroltak bármelyike, akár csak az egyik henger hibáját is okozná. De, hogy nyugodtak lehessünk, nézzük meg ezek vizsgálatát is. A megszakítóházhoz könnyen hozzáférhetünk, ha levesszük a kocsi jobb első kerekét, majd nyitjuk a megszakítóház fedelének rögzítését, és a fedelet csavarhúzóval lepattintjuk. Ezután először a kondenzátorhoz, majd az áramvezető sín és a megszakító csatlakozási pontjára kössük a próbalámpa egyik kivezetését. A lámpa másik vezetékét rögzítsük a megszakítóházhoz - testre. - Mindezt természetesen mindkét hengerre vonatkozóan el kell végeznünk, de közben ne felejtsük el bekapcsolni a gyújtást. Ha az említett vizsgálati pontokon a próbalámpa minden esetben világít, a kábelek és az áramvezet? sínek rendben vannak. A hiba tehát a megszakítóknál keresendő.

A megszakító egyike azoknak az alkatrészeknek, amelyek a legtöbb elektromos és mechanikus igénybevételnek vannak kitéve. Csak egy példa: ha egy villanykapcsolót naponta 10-szer ki-bekapcsolunk, 30 év múlva érjük el azt a kapcsolási számot, amit a megszakító 70 km/órás sebesség mellett 37 perc után produkál. 5000 km alatt mintegy 13 milliószor szakítja meg az áramot. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy az előforduló gyújtáshibák megoszlási ranglistáján 48,5%-os relatív gyakorisággal vezet.
A legtöbb zavar az elfelejtett utánállításokból, és a helytelen kenésből ered. Ha sok olajat teszünk a kenőfilcre, a megszakítók gyorsan elolajosodnak (nem zárnak). Leggyakrabban az 1. hengerhez tartozó megszakító olajosodik el, ez kapja elsőként az olajat a kenőfilcről. A kevés olaj gyors kopást okoz. (A megszakító hézag kisebbedik, végül nem nyitnak az érintkez?k.) A ken?filccel csak a bütyökhegynek kell érintkeznie, mert különben hamar eltávozik az olaj a filcb?l. Gyakran előfordul, hogy kenés hiánya miatt a file egyáltalán nem érintkezik a bütyökkel - a megszakítóbütyök annyira felmelegszik, hogy a MIRAMID-ból készült megszakítót szinte megolvasztja, és a megolvadt anyag gyűrűszerűen feltekeredik a bütyökre. Ekkor már csak új megszakítók segítenek. Ezeket beszerelés előtt mindig ellenőrizzük, az anyag sorját távolítsuk el. Az el nem távolított sorja gyorsan lekopik, ezért hamarosan szükségessé válik az utánállítás. Az érintkezők utánállításához a megszakítók szorítócsavarjait meg kell lazítani, és az excenteres csavarral a hézagot 0,4 mm-re kell beállítani. A csavar jobbra forgatásával nagyobb, balra forgatásával kisebb lesz a hézag.


GYURIS ISTVÁN