(Tiberius cikke)

A kezdetek

Azt hiszem, az egészet onnan kellene kezdeni, amikor családunk 1985-ben hozzájutott első autójához, egy 1976-os Trabihoz. Innen számítható a típushoz való kötődés, viszont az idők során a műanyag lökhárítósarok, a barna kárpit és a fekete kishuplis műszerfal sosem tudott igazán megragadni. Később, amikor megszereztem a jogosítványt és én hajtottam a '76-os gépet, a gyakori találkozó-látogatók azt vehették észre, hogy az autó egyre inkább kezd hasonlítani egy 1964-es modellhez - de ez nem volt az igazi...

Kis Szürke hozzám kerül

A retro-feelingnek az vetett véget, hogy a nemtudomhányadik Nadapi találkozón odajött hozzám egy emberke, és mondta, hogy az egyik ismerősének épp egy ilyen Trabi áll a kertjében (meg van neki Skoda Octavia, P70, miegymás; de erről később), és jó pénzért megválna tőle? mindez 1998-ban lehetett. Találkozó után ment a telefon, és indultunk megnézni az autót ? természetesen a P70-est, mert már akkor is az volt a szívem csücske? minden szép és jó volt, csak hát melyik jómunkásembernek van zsebből 100 ezer Forintja egy szakadt P70-re? Kis Szürke eközben már 6 éve állt a gazban. Időközben kaptam egy behívót, majd, mikor 9 hónap után leszereltem, visszatértem a témához. Mármint ahhoz, hogy P70 helyett legyen Trabant. Egyik barátomat ráküldtem az emberre, aki egyhangúan mesélte, hogy igen, megvan még az autó, csak hát nincs rá komoly jelentkező? Ekkor ment a telefon, és három hét múlva - hosszas alkudozás után, 60 ezer Forint ellenében - kezemben volt az adásvételi szerződés.

Forgalomba helyezés, avagy a 22-es csapdája

Amikor 22 Km vontatás után hazaérkeztünk, még semmit se tudtam a közlekedésrendészet útvesztőiről, bár igen sokan riogattak. A kocsival egyébként nem volt semmi baj, a motorját átforgattam egy kis olajjal és rögtön indult. Egyedül a fékmunkahengereket kellett átgumizni, ennyi volt az összes probléma. Mivel akkoriban még nem is álmodtunk az okmányirodákról, irány a rendőrség, na nem a helyi, hanem a II. kerületi, mert oda voltam bejáratos? Khm?, lehetne-e? Hát persze, hozzam be holnap? Papírok, illetékek, biztosítás. Biztosítás? Hát igen, azt csak rendszámra lehet kötni. De az le van adva. És új rendszámom csak úgy lehet, ha van biztosításom? Most akkor mi is van? Marika, legyen szíves, hozza fel a következő rendszámot, előjegyezzük a fiatalembernek? Így lett meg a HFC-027. Mivel azonban ?csak műszaki vizsgával érvényes?, irány a Mozaik utca, ahol csekély ellenszolgáltatás fejében simán átment a vizsgán.

A restaurálás és ami vele jár

A forgalomba helyezés után eltelt röpke egy év sem zajlott eseménytelenül (Suzukis nő és a bal első sárvédő; kis Ikarus és figyelmetlen vezetője), de 2001-ben úgy döntöttem, hogy itt az ideje a ráncfelvarrásnak. Az induló állapot nem volt olyan vészes, de azért volt mit javítani?



Összességében elmondható, hogy sokkal könnyebb egy Trabantot lebontani, mint szépen összerakni. A bontáson 2 hét alatt túlestem, és indulhattunk a lakatoshoz ? utánfutón. A kóreset sem volt túl komplikált: Két alsó-felső küszöb, hattyúnyak, első homlokív, üléstartó bakok kerültek cserére, a hátfalat pedig csak egyengetni kellett. Igaz, a lakatosom nem a gyorsaságáról volt híres, mert több, mint 5 (!) hónapig állt nála az autó; de legalább szépen dolgozott. (jó munkához idő kell, na de ennyi???)



Ezek után következett az alvázvédelem, majd a hazavontatás ? erről a Hülye sztorik témában többet is olvashattok. Felkerültek az új Duroplastok ? az ajtók és a tető kivételével mindenhová újak kerültek. Az ajtókat is teljesen szétszedtük, alvázvédtük és mindent újra ragasztottunk; szigorúan CIBA kétkomponensű ragasztóval ? azért, mert a gyárban is ilyet használtak. Gondot okozott viszont a szín kitalálása. A fényezőnek voltak ugyan Trabant színkártyái, ezek kiválóak voltak az 1990-es verzióhoz ? de nem az 1966-oshoz. Elképzelések és képek is voltak, de azokról nem lehetett színt kevertetni. Végül is találtunk valahol egy hátsó lámpatestet, amelyik sok festés előtt a megfelelő színű volt ? ez lett a végleges színe.
A fényezőhöz 2002. márciusában érkezett meg a munkadarab, ahol megkapta a kötelező kezelést: alvázvédő, szórógitt, és végül a kétkomponensű Sikkens festék.



Amíg az autó a fényezőnél pihent, sor került a más fontos darabok elkészítésére: Ülések kárpitozása (ehhez a megfelelő anyagot Győrben találtuk meg), motor, futómű készre szerelése. Majd amikor hazakerült a jármű, elkezdődött a lassú folyamat: az összeépítés. Itt a legnagyobb gondot a finom beállítások okozták, például az ajtóknál. Szintén érdekes volt újra polírozni az összes alumínium díszítő elemet is. Végül is minden szépre sikeredett, és a műszaki vizsga lejárása előtti utolsó napon mehettünk ismét a vizsgahelyre ? ezúttal az autóklubba, ahol nem kis feltűnést keltett.



Motorgondok és veterán minősítés

Felmerült a kérdés, hogy ha már kész az autó, megérdemelne egy veteránvizsgát is. Ehhez viszont szükség volt az eredeti vagy legalábbis egy korhű, 60-as motorszámú blokkra, ugyanis az eredetit valaki ?78-ban galádul kicserélte. A gond úgy oldódott meg, hogy elvittem az autót az emberhez, akitől megvettem; nézze meg, mit sikerült kihozni az alapból; emberünk pedig elkezdett kotorászni egy kupac öntvény tetején, és - Azt hiszem, ez még hozzá tartozik? kiáltással előrángatta ----- az eredeti blokkot. Ezután már nem tartott sokáig végignyomozni, hogy igenis, a gyári blokkot tartom a kezemben, és a veteránvizsgára már ez került bele.



Mostanában már nem üzemel olyan sokat, mint a régi szép időkben, és benzin helyett inkább érdekes kiegészítőket szerzek be hozzá; mint például az eredeti MERKURos elsősegélyláda, a DeLuxe-doboz, a napellenző vagy a pótkerékbe helyezhető benzines kanna?

Kis Szürke tavaly novemberben társat is kapott maga mellé a garázsba: egy 1958-as P70 Zwickau-t, aminek restaurálásáról kb. 3-4 év múlva várható beszámoló.

Jó kis kocsik ezek a trabik meg a wartburgok lehet,hogy öregek de legalább ki vannak fizetve.

Ave Tiberius!
Szép munka volt. Nekem egy MZ Trophym van. Az okmányirodáról, az eredetvizsgálatról (legalább értenének hozzá) és a többi veszödségről néhány oldalt kitenne az írásom.

Szép lett a járgány.Láttam élőben is többször.Nagyon király!

Nagyon szép az autó láttam alsóörsön is!
Gratula hozzá !
A veterán vizsgán mik a feltételek ennek hol lehet utána nézni?

Hihetetlen hogy tud valaki ennyi munkaórát a kocsija mellett tölteni!!
GRATULÁLOK!!By.Lada

Csodalatosan néz ki! Elismerésem...én most ott tartok ahol te az elején: a 75ös trabim egyre kezd hasonlitani a régekhez Már szereztem hozzáegy olyan homlokfalat, ami Neked van. 2 kérdésem lenne: Hogyhogy teljesen piros a hátso lámpád? Gyári? És hol lehet kapni olyan napellenzöt? Nagyon zsirul néz ki! Üdv..

Ja lenne még egy kérdésem:mi kellahoz hogy idefelkerülhessen az autom? mert nem találtam sehol hogy hogyan s miképp lehet.Üdv

snake peti: írd meg a cikket és küldd be, kitesszük. Az egybenarancssárga hátsó lámpák full gyáriak, színezett izzóval üzemeltek. Napellenzőt bontóban szereztem, de ebay-en is van néha, 100-200 €-ért.

Tib

Köszi, megirom!

Köszi, megirom!

Csákány! Minden elismerésem a tiéd! :-)
By: 601Special

hello! Megirtam a cikket, csak nem vágom hogy kell képet feltölteni pl, meg ugy általában nem vágom ezt a feltöltés dolgot! Megtennéd hogy segitesz?

heló!gratulálok az autód nagyon szuper.tök jól néz ki.

Tiberius: a részletes leírással csak jobban megtetszett az autód! bár eddig is nagyon teccett, de mostmár!
ui: várom a P70 hasonló beszámolóját is!

Gratulálok. Én is hasonloképp munkálkodok ˇ^72-es trabimmal, de sajnos a szükös költségvetés miatt mindent én csinálok, igy nem várhato olyan eredmény mint nálad.De azért remélem szép lesz, ha a festést nem szurom el.

Ja a disztárcsák amit tőled vettem rajta lesznek;

naggyon (moderálva)a