A Trabant azon kevés autók egyike, amely rendelhető volt automatikus tengelykapcsolóval, ráadásul már 1966 óta.
Miről is van itt szó ?
Főképpen a mozgássérültek közlekedését volt hivatott megkönnyíteni az ötlet - egy automata kuplung kifejlesztése a Trabantba, amely két pedálos vezetést tesz lehetővé, így az autó egy lábbal könnyedén vezethető. Üzemzavar esetén a rendszer egy mozdulattal visszaalakítható hagyományos működtetésre ( kisebb korlátokkal, lásd később... ), így hétköznapi Trabant módjára közlekedhetünk vele tovább. Ezek az autók egyedi rendelésre, de igen nagy szériában készültek, még nálunk is több száz, ha nem ezer darab fut az utakon.Mellesleg vezetése megszokást igényel, de roppant kellemes, még normális, hétköznapi helyzetekben is, a városi dugókban aztán verhetetlen, az araszolás világbajnoka, hiszen elég csupán egyesben hagyni, és néha-néha finoman a gázra lépni. Ha óvatosan bánunk vele, csúsztat, ha padlózunk, bizony nyikkan a gumi.



Működése:

A rendszer működésének elvét az ábrán bemutatott vázlat alapján lehet tanulmányozni. A rendszer mechanikus, hidraulikus és villamos működtetésű elemeket egyaránt tartalmaz. Alaphelyzetben a tengelykapcsolót (1) a kiemelő kar (2) közvetítésével a kiemelő rugó (3) feszítése tartja kiemelt helyzetben. Amennyiben a vezérlőszelepen (4) át a működtető henger (5) kellően nagy nyomás alá kerül, akkor a kiemelő rugó erejének ellenében a kiemelő kar elfordul és a tengeiykapcsoló záródik (a hajtást továbbítja).
A motor által meghajtott fogaskerekes olajszivattyú a motor alapjáratán csak akkora nyomást létesít a hidrauhika rendszerben, ami nem elegendő a kiemelö rugó húzóerejének legyőzéséhez, így ilyenkor a tengelykapcsoló kiemelt állapotban marad. A gázadást követő fordulatszám-növekedés hatására emelkedni fog az olajnyomás és így a tengelykapcsoló fokozatosan záródik, bekapcsolt sebességnél a gépkocsi elindul. Gázelvételkor ennek fordítottja fog lejátszódni. Az oiajszivattyú által szállított fölös mennyiségű olaj a visszafolyó vezetéken át az olaj- tartályba (7) áramlik vissza.
Sebességváltáskor a kapcsolókar elmozd ítása villamos érintkezőt (8) működtet, ami áramot vezet a vezérlőszelepre szerelt mágnestekercshez. Az ekkor elmozduló vezérlődugattyú átmenetileg megszünteti a munkahengerhez vezetett olajnyomást, ami az előbb leírtak figyelembevételével a tengelykapcsoló oldását eredményezi. Ez a művelet pótolja tehát a sebességváltásnál megszokott "kupIungolást". A sebességkapcsolási művelet befejeztével a rend helyreáll, a tengelykapcsoló működni kezd.

Látható tehát, hogy a tengelykapcsoló működtetését a HYCOMAT-nál két tényező határozza meg alapvetően: a gázadás (a motor fordulatszáma) és a sebességváltó kapcsolókarjának elmozdítása.
A vezérlörendszer hibája esetén a "tengelykapcsoló pedál" (9) benyomott helyzetű reteszelését fel kell oldani és ekkor a működtető huzal közvetítésével a tengelykapcsoló a megszokott módon működtethető. Ez az állapot az automata sebességváltók parkolászár helyzetének felel meg, hiszen a tengelykapcsoló záródásával, bekapcsolt sebességnél a gépkocsi álló helyzetben rögzített helyzetben tartható (természetesen csak a kétütemű motoroknál elvárható motorfék erejéig). Ugyanebben a helyzetben lehet - szükség esetén - a gépkocsit tolással beindítani.
A leírt vezérlőrendszerbe több biztonsági elemet is beépítettek. Igy a tartályhoz vezető visszafolyóágban (vezérlöszeleppel egybeépítve) túlnyomás-szelep kapott helyet, megvédve a szivattyút a túlterheléstől. Ugyancsak védelemmel látták el a motorházfedél nyitását is, nehogy járó motoron végzett javítás közben az automatika működésbe hozza a tengelykapcsolót és ezzel baleseti veszélyt okozzon. A motorfedél kinyitásakor letestelődik a relé kapcsa, így a fordulatszám esetleges növekedésekor a rendszer nyomásnövekedése hatástalan marad.
A HYCOMAT vezélőrendszer elemeinek a gépkocsi motorterében való elhelyezését a következő ábra mutatja.



A HYCOMAT BEÁLLÍTÁSI ÉS JAVÍTÁSI MUNKÁI



A tengelykapcsoló holtjátékának ellenőrzése és beállítása

Ezt a munkát a mechanikus működtetésü kapcsolókhoz hasonlóan, rendszeresen el kell végezni. A munka menete:
Ą Oldja meg a tengelykapcsoló pedálnál a parkolás-zár reteszelését.
Lazítsa meg a munkahenger dugattyúján lévő ellenanyát (3).
Ą A tengelykapcsoló kiemelőkart (1) szorítsa a munkahengerhez, majd a beállító anyát (2) a dugattyúrúddal húzza visszafelé és felfelé emelje ki.
Ą A beállitóanyát annyira csavarja vissza, hogy a tengelykapcsoló karba történő visszaillesztéskor még betolható legyen a csatlakozódarabba.
Ą A csatlakozódarabon kialakított 1,8 mm mély beszúrás hozza létre az előírt holtjátékot.
Ą Húzza meg az ellenanyát és rögzítse vissza a pedálnál a reteszelést.

Az ellenőrzés egyszerű módja, hogy alapjáraton könnyen bekapcsolható-e a hátrameneti sebesség.



A kiemelő rugó előfeszítésének beállítása

Ez az ellenőrzés is a rendszeresen elvégzendő teendők körébe tartozik.
Ą A tengelykapcsoló pedál parkolászárja reteszeit helyzetben álljon.
Ą Mérje meg a rugóhüvely vége és a tengelykapcsoló karcsuklócsapjának közepe közötti távolságot. A megfelelő érték 35-40 mm.
Ą A beállítócsavar ellenanyájának (3) oldását követően a csavart (2) forgassa az előírt távolságot biztosító helyzetbe. Ha tapasztalat szerint a bekapcsolási fordulatszám kisebb a szükségesnél, akkor a szóbanforgó távolság egészen 50 mm-ig megnövelhető.
Ą A beálhítás befejeztével rögzítse az ellenanyát.



Olajszivattyú

A sebességváltóra szerelt olajszivattyú szerkezetét az előző ábra mutatja. A szivattyú nyomását a szállítási oldalon elhelyezett fúvóka szabályozza. Az eredetileg 0,9 mm átmérőjű fúvóka kisebbre cseréléséveh a nyomás növelhető, nagyobb méretű fúvókával pedig kisebb nyomás érhető el. A kisebb nyomás lágyabb tengelykapcsoló működtetést eredményez.
A fúvókához a lengőcsatlakozős olajcsökötés eltávolítása után lehet hozzáférni. A fúvóka a hosszú furat alján helyezkedik el. Gyakran csak a fúvóka tisztítására van szükség, ugyanis az eltömődött fúvóka az olajnyomás fokozódásával és ezáltal a tengelykapcsoló kemény működésével (rántásos indulással) jár együtt.
A szivattyú fogaskerekeinek és a súrlódó felületek- nek az erős kopása már nem egyenlíthető ki fúvókacserével, ilyenkor a szivattyúházat kell felújítani vagy a teljes szivattyút kicserélni.

Vezérlőszelep

A vezérlőszelep szerkezetét a következő ábra mutatja. A tolattyúhoz (1) tisztítás és csere céljából a mágnestekercs (2) feletti fedél eltávolítása után lehet hozzá- férni. A vezérlöszelep házában nyert elhelyezést a bevezetőben már említett, rugóterhelésű túlnyomásszelep (3). A szelep nyitónyomása 16-17 bar. Ha a szelep elszennyeződés miatt fennakad, vagy a rugója eltörik, akkor az olajnyomás leépül és a kiemelöszerkezet működésképtelenné válik.



Villamos kapcsoló rendszer

A villamos kapcsolás lényegét a következő ábra mutatja. A kapcsolási vázlat alapján a szükséges ellenőrző mérések egyszerűen elvégezhetők. Gyakran csak érintkezési hibák okozzák a rendszer hibás működését. Felülvizsgálatnál ellenőrizze a kapcsolókarérintkezök távolságát is. Ennek menete:
Ą Oldja meg az ellenanyát és csavarja le a hollandi anyát.
Ą Vegye le a kapcsolókart és szemrevételezéssel ellenőrizze a kontaktusok felületét (kráterképződés) ( Utolsó ábra )
Ą A kapcsolókart a hollandi anyával olyan helyzetben rögzítse, hogy a kontaktusok érintkezzenek egymással.
Ą Csavarja vissza a hollandi anyát egyharmad fordulattal és ebben a helyzetben biztosítsa az ellenanyával.



...és akkor a végére mégvalami. Nagyon szépen hangzik, hogy szükség esetén a pedált kiakasztva hagyományos kuplungként használhatjuk a Hycomatot, csak nem teljesen igaz. Ha egyébként az autó rendszere műxik, benyomott kuplungnál gázt adva elindul - amizgye nem normális egy mezei kuplungnál... Könnyen áthidalhatóak azonban a nehézségek, ha a váltókar kapcsolójának vezetékét testre kötjük, természetesen kapcsolón és lehetőleg relén keresztül - ekkor ha a pedált kiakasztjuk, a kapcsolót bekapcsoljuk, valóban igazi kuplungként fog működni a szerkezet, hiszen a vezérlőszelep állandóan áram alatt lesz, és az olajat a szivattyú visszakeringeti a tartályba.

Szia, én hosszas keresés után arra jutottam, hogy a megfelelő olaj a MOL HYDRO HME 10. Nagyobb választékkal rendelkező MOL kutakon kapható, én a Prielle Kornélián vettem.

Biztosan meg lehet oldani, de kérdés, hogy megéri-e. A felújítóműhelyeknél lehet, hogy kallódnak Hycomat végek is, várva a felújítást. De ha nem, akkor elvileg kialakítható utólag, talán maguk a felújítok is meg tudják csinálni.

Nem hycomat főtengelyt lehet utólag alakítani? A menetes perselyben van keresztben egy pecek amiben a meghajtó tengely végen levő bevágás illeszkedik? Ha egy átmenő furatba egy acéltüske van szorosan illesztve az jó lehet?

Jó estét! A mai világban mivel helyetessíthetö az NDK Hycomat olaj? Van valakinek tapasztalata? Köszönöm! T.

Menetes persely. Értem.Köszönöm.

Nem mai kérdés, de abban, hogy a lendkerék felőli végében van egy menetes persely. Ennyi.

esetleg a relé nincs jól bekötve? vagy mi lehet az oka?

Nálam az a jelenség tapasztalható, hogy a sebességváltáskor, amikor a karral zárul az áramkör kisebb áramütés ér. Mi lehet ennek az oka? Mintha a trafó feszültsége csipne meg. Ezért most szigetelőszalaggal tekertem be a sebváltó kart, de ez nyilván nem jó igy.

Egy Hycomat főtengely miben különbözik a normál főtengelytől?