I. fejezet

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiájára, a tárgyi feltételekre és az ügyrendre vonatkozó általános szabályok 1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiája

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során e melléklet II. fejezetében meghatározott általános technológiát kell alkalmazni, az 1.3-1.4. pontokban meghatározott eltérésekkel.

1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája

1.1.1. A vizsgálat általános technológiája meghatározza a vizsgálatok tárgyát (a jármű egyes összetartozóan vizsgálandó részegységeit, tulajdonságait), a vizsgálandó tulajdonság, jellemző vagy részegység, alkatrész körét, a vizsgálat során támasztandó (az MR valamely §-ában meghatározott) műszaki követelmény hivatkozását, valamint a vizsgálathoz alkalmazandó eszközt és módszert.

1.1.2. Az általános technológia szerinti vizsgálati tárgyakat, a vizsgálatok körét, illetőleg a vizsgálat módszerét a vizsgált jármű kategóriája, valamint a jármű konstrukciós sajátosságai figyelembevételével kell alkalmazni.

1.1.3. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatokat az általános technológiában meghatározott módszer alkalmazásával kell elvégezni, amelynek során figyelemmel kell lenni a gépjárműfenntartó szakmai alapképzés, valamint a Közlekedési Főfelügyelet szakmai továbbképzéseinek keretében megismert vizsgálati módszerekre is.

1.1.4. A vizsgabiztos vizsgáló állomáson a rendőrhatóság által biztosított informatikai eszközökkel és módszerrel is ellenőrzi a járművet.

1.1.5. Azon vizsgálati tárgyak, körök esetében, amelyeknél az általános technológia a vizsgálat módszereként a szemrevételezést (is) meghatározza, az eszköz használatával történő vizsgálatot, mérést csak abban az esetben kell elvégezni, ha a vizsgálatot végző (tanúsítványadó, vizsgabiztos) a szemrevételezés alapján megállapítja a követelményeknek való meg nem felelést. Az eszköz használata kötelező, ha a jellemző szemrevételezéssel nem minősíthető teljes bizonyossággal.

1.1.6. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatokhoz azok az eszközök használhatóak, amelyek megfelelnek a 2. pontban a tárgyi feltételekre, valamint a III. fejezetben az egyes vizsgáló berendezésekre meghatározott követelményeknek.

1.2. Vizsgálati alapelvek

1.2.1. A jármű vizsgálatának a célja a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból való alkalmasságának megállapítása, de a vizsgálat közvetlen tárgya az egyes szerkezeti csoportok ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok állapotuk szerint alkalmasak-e a funkcióik biztonságos ellátására.

1.2.2. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat, valamint az ezeket megelőző gépjárműfenntartói vizsgálat során vizsgálni és értékelni kell, hogy

a) a járművön megtalálható-e valamennyi olyan szerkezeti egység, amellyel az MR szerint a járművet fel kell szerelni, és amelynek megléte a jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges,

b) a járművön lévő szerkezeti egységek megfelelnek-e a jármű típusának és a rájuk vonatkozó jóváhagyási és minősítési követelményeknek, illetőleg az MR alkalmazásukat megengedi-e,

c) az egyes jármű tulajdonságok és szerkezeti jellemzők tekintetében teljesülnek-e az MR vonatkozó követelményei,

d) a jármű egyes szerkezeti részei biztonságosan betöltik-e funkcióikat, különös tekintettel az üzemeltetésük során rájuk ható igénybevételre, kopásra és korrózióra.

1.2.3. A járműre felszerelt minden tartozéknak és berendezésnek (akkor is, ha az nem kötelező) ki kell elégítenie az MR-ben foglalt előírásokat.

1.2.4. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra a járművet vizsgálatra alkalmas állapotban kell bemutatni. A vizsgálatot megelőzően a jármű tulajdonosa köteles gondoskodni a jármű tisztított állapotáról, valamint a szerszám nélkül eltávolítható - a vizsgálandó szerkezeti részeket takaró - tartozékok eltávolításáról.

1.2.5. A vizsgálat során a tanúsítványadó és a vizsgabiztos a jármű bemutatott állapotát bírálja el, amelynek során figyelembe veszi azokat a közvetlenül előre látható állapotromlásokat is, amelyek a jármű rendeltetésszerű, szokásos használata mellett a közlekedés biztonságát veszélyeztethetik.

1.2.6. A vizsgálatok végzése során a 2. pontban meghatározott vizsgáló eszközöket olyan módon kell alkalmazni, hogy azokkal a jármű megbontása nélkül (diagnosztikai módszerekkel) feltárható járműjellemzők megismerhetők és dokumentálhatók legyenek, ezért a vizsgálatok során kötelező használni a mérőeszköz dokumentálási és értékelési funkcióit is.

1.3. 1. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az általános technológiát a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a vizsgálat elvégzésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a jármű konstrukciós jellemzői megegyeznek-e a jármű típusbizonyítványában (Megfelelőségi nyilatkozatában), forgalomba helyezési engedélyében, illetőleg összeépítési engedélyében foglaltakkal,

b) a rendelet 11. §-ában hivatkozott, az 1. számú mellékletben meghatározott Műszaki adatlap csak abban az esetben adható ki, amennyiben a járművön nem tárnak fel olyan hibát, amely annak a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlanságát („A”) vagy korlátozott alkalmasságát („K”) eredményezi,

c) a kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jármű fajta besorolást, továbbá - az M1 és az N1 kategóriába tartozó gépkocsik esetében záradék alkalmazásával - a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya szerint történő besorolást (a továbbiakban: VTSZ besorolás),

d) az M1 és az N1 kategóriába tartozó gépkocsi VTSZ besorolásakor digitális fényképen rögzíteni és informatikai eszközzel archiválni kell a besorolás alapját adó kiviteli jellemzőket.

1.3.2. A jármű fajtáját a közúti közlekedés szabályairól szóló külön jogszabály alapján, a jármű vizsgálatakor rögzített műszaki jellemzők alapulvételével, az e rendelet Függelékeiben meghatározott besorolási jellemzők alkalmazásával kell megállapítani.

1.3.3. Az M1 és az N1 kategóriába tartozó gépkocsik esetében a VTSZ besorolást is el kell végezni, a Kereskedelmi Vámtarifába sorolást meghatározó külön jogszabályban, továbbá a Kereskedelmi Vámtarifa Magyarázatáról szóló rendelkezésekben foglaltak szerint.

1.3.4. A VTSZ besorolás során - a gyári eredeti kialakítása szerint személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas gépkocsi esetében - azt kell megállapítani, hogy a vizsgált gépkocsin fellelhetőek-e azok a jellemzők, amelyek a gépkocsit (a roncsolásmentes beavatkozással esetlegesen eltávolítható, vagy beszerelhető szerkezeti részek beépítettségét feltételezve) elsősorban személyszállításra teszik alkalmassá (VTSZ 8703), vagy a két- vagy három személy szállítására alkalmas gépkocsi áruszállító jellege a meghatározó (VTSZ 8704).

1.4. Technológiai eltérések a kijelölt vizsgáló állomáson

1.4.1. A kijelölt vizsgáló állomáson végzett vizsgálat során a vizsgabiztos a jármű egyes - az általános technológiában vizsgálni rendelt - jellemzőinek személyes ellenőrzése helyett elfogadhatja a tanúsítványadó által elvégzett előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatról kiállított „Tanúsítvány”-on dokumentált eredményt.

1.4.2. A vizsgabiztos személyesen köteles elvégezni:

a) a „00 Okmányok”, valamint a „01 Jármű” vizsgálati tárgykörökben feltüntetett technológiai műveleteket, különös figyelemmel az 1.1.4. pontban előírt vizsgálatra,

b) a „Tanúsítvány”-on hibásnak minősített vizsgálati tárgykörök - felülvizsgálati célú - technológiai ellenőrzését,

c) a hibásnak nem minősített vizsgálati tárgykörökben - az adott körülmények figyelembevételével indokolt mértékű - szúrópróba jellegű ellenőrzést, valamint

d) a tanúsítványadó által javasolt jármű minősítés felülvizsgálatát és a forgalmi engedély érvényesítésével kapcsolatos határozat kiadását.

1.4.3. A vizsgabiztos felelős az 1.4.2. pontban előírt technológiai műveletek végrehajtásáért.

1.4.4. A vizsgabiztos az 1.4.2. pont b)-c) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységének tartalmát és mélységét az érintett tanúsítványadó korábbi tevékenységének ellenőrzése során tapasztaltak figyelembevételével köteles megválasztani.

2. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzésének tárgyi feltételei

2.1. Általános követelmények

2.1.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzéséhez a mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a területi közlekedési felügyelet biztosítja, kivéve, ha a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a vizsgabiztos

a) a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a rendelet

aa) 10. §-ának (3) bekezdése szerint a gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető telephelyén, vagy

ab) 10. §-ának (10) bekezdése szerint az érvényes típusbizonyítvány jogosítottja, illetőleg az általa bejelentett közreműködő kereskedő telephelyén,

b) az időszakos vizsgálatot a rendelet

ba) 12. §-ának (11) bekezdése szerint a kijelölt vizsgáló állomáson, vagy

bb) egyéb gépjárműfenntartó vagy üzemeltető telephelyén

végzi.

2.1.2. A 2.1.1. pont a)-b) pontjában meghatározott esetekben a tárgyi feltételeket a jármű előzetes gépjárműfenntartói vizsgálatának idejére a tanúsítványadó számára, illetőleg a forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat idejére a vizsgabiztos számára kell biztosítani.

2.1.3. A jármű előzetes gépjárműfenntartói vizsgálata, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálata csak olyan létesítményben (a továbbiakban: vizsgáló állomás) végezhető, amely megfelel az e mellékletben foglalt és a külön jogszabályban meghatározott (munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi stb.) előírásoknak, továbbá rendelkezik a 2.2. pontban meghatározott vizsgáló eszközökkel.

2.1.4. A vizsgáló állomáson a 2.2. pontban meghatározott vizsgáló eszközök közül csak az elvégzendő vizsgálat fajtájához (forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálat), illetőleg a vizsgálni kívánt jármű kategóriájának - a meghatározott technológia szerinti - vizsgálatához szükséges eszközzel (berendezéssel, műszerrel) kell rendelkezni.

2.1.5. A vizsgáló állomáson csak e mellékletben meghatározott, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet által azzal egyenértékűnek elfogadott jellemzőkkel rendelkező, munkavédelmi, telepítési, valamint mérésügyi szempontból kifogástalan, rendszeresen karbantartott mérőeszköz használható.

2.1.6. A mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának (pontosság ellenőrzésének) dokumentumait a helyszínen kell tárolni.

2.1.7. A dokumentálási, illetőleg értékelési funkcióval rendelkező mérőeszköz abban az esetben alkalmazható, ha annak e funkciói működőképesek.

2.1.8. A vizsgáló állomáson biztosítani kell a tanúsítványadó és a vizsgabiztos számára a tevékenység végzéséhez, valamint az ügyfelek fogadásához a megfelelő körülményeket. Gondoskodni kell továbbá az adminisztrációs tevékenység végzéséhez szükséges, megfelelően zárható helyiségről és a hatósági eszközök biztonságos tárolásáról.

2.1.9. A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetőleg zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, illetőleg a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő járművek, szerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei - nyitott ajtók mellett, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is - elvégezhetők.

2.1.10. Járművizsgálati tevékenység csak azon a vizsgáló állomáson végezhető, amely a közlekedési hatóság információs rendszeréhez kapcsolódik.

2.1.11. Az általános követelményekre vonatkozó átmeneti rendelkezés

A 2.1.10. pontban előírtakat a Közlekedési Főfelügyelet által - 18 hónappal a bevezetési határidő előtt - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzétett, a csatlakozás feltételeit meghatározó közlemény szerint kell teljesíteni.

2.2. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat eszközei

2.2.1. Vizsgálóakna:

a) gépi működtetésű aknaperem-emelővel,

b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

c) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

2.2.2. Görgős fékerőmérő berendezés

A görgős fékerőmérő berendezésre vonatkozó követelményeket e melléklet III. fejezet 1. pontja tartalmazza.

2.2.3. Mérő-adatgyűjtő berendezés

A jármű légfékrendszerének ellenőrzéséhez nyomásérzékelőkkel legyen ellátva, időkésedelem mérésre is alkalmas kivitelben, a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és tárolással.

Az időszakos vizsgálathoz alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezésre vonatkozó további, részletes műszaki jellemzőket, a légfékrendszer vizsgálati technológiáját és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a Közlekedési Főfelügyelet - a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyásával - állapítja meg és a Közlekedési Értesítőben teszi közzé.

2.2.4. Fényszóró ellenőrző készülék

A fényszóró ellenőrző készülékre és a készülék telepítési helyére vonatkozó követelményeket e melléklet III. fejezet 2. pontja tartalmazza.

2.2.5. Gázelemző műszer:

a) az Országos Mérésügyi Hivatal által I. osztályba sorolt, az infravörös fényelnyelés elvén működő, a kipufogógáz legalább négy komponensét (CO, CH, O2, CO2) mérő és a gamma-értéket kijelző, motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt műszer, nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel,

b) infravörös fényelnyelés elvén működő CO (%) és CH (ppm) tartalmat mérő, az Országos Mérésügyi Hivatal által a II. osztályba sorolt műszer,

c) infravörös fényelnyelés elvén működő kipufogógáz CO (%) tartalmat mérő műszer.

Megjegyzés: Az a) pontban meghatározott műszer biztosítása esetén a b) pont szerinti gázelemző műszer biztosítása nem szükséges.

2.2.6. Füstölésmérő berendezés

A füstölésmérő berendezés jellemzői:

a) a kipufogógázok fényátvilágítása elvén működik,

b) a kipufogócsőből vett minta alapján mér (mintavételes elven működik),

c) időállandója: T90=1000 ms,

d) motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt,

e) nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.

2.2.7. Fordulatszámmérő

A kipufogógáz emisszióméréshez, valamint a zajméréshez, a vizsgált gépkocsi motorjának működési rendszerétől függően Otto- és/vagy dízelrendszerű motorokhoz egyaránt.

2.2.8. Zajmérő berendezés

Precíziós hangnyomásszint mérő készülék, mely rendelkezik beépített „A” súlyozószűrővel.

2.2.9. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad

A lengéscsillapító vizsgáló próbapadra vonatkozó követelményeket e melléklet III. fejezet 3. pontja tartalmazza.

2.2.10. Pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készülék

2.2.11. Pótkocsi fékvezérlő levegőnyomását ellenőrző műszer

2.2.12. Etalon gömbfej

2.2.13. Tolómérő

A tolómérő idomszerekkel helyettesíthető, amelyek a vizsgált járműkategóriákba tartozó járművekre szerelt vonógömb vagy a csapos vonóberendezés, vonószem, valamint a nyeregszerkezet ellenőrzéséhez készültek.

2.2.14. Mélységmérő

A gumiabroncs-bordázat mélységének vizsgálatához szükséges kivitelben.

2.2.15. Fénymérő

Állvánnyal és fényforrással a fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálatához.

2.2.16. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök:

a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, tolómérő, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,

b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző, töltő műszer,

c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,

d) UV-lámpa,

e) kézi gázszivárgás-ellenőrző.

2.2.17. Erőmérő

A kormányzási erő mérésére alkalmas kivitelű.

2.2.18. Menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés

A menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés legyen alkalmas a járműbe épített berendezés működésének és beszabályozási jellemzőinek a járműből történő kiszerelés nélküli vizsgálatára. Az ellenőrző berendezésre vonatkozó részletes követelményeket a KFF határozza meg és teszi közzé a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben.

2.3. A meghatározott járműkategóriák vagy járműkivitelek vizsgálatát végző vizsgáló állomásokra vonatkozó eltérések, valamint helyettesítő vizsgáló eszközök

2.3.1. A 3,5 t megengedett össztömeget meg nem haladó gépkocsi vizsgálata esetén a 2.2.1. pont szerinti vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik:

a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,

b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,

c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és

d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).

2.3.2. Azokon a vizsgáló állomásokon, amelyeken kizárólag típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés előtti vizsgálatot végeznek, nem kell biztosítani:

a) a 2.2.1. pont c) pontja szerinti futómű mozgatót,

b) a 2.2.8. pont szerinti zajmérő berendezést,

c) a 2.2.9. pont szerinti lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,

d) a 2.2.12. pont szerinti etalon gömbfejet,

e) a 2.2.13. pont szerinti tolómérőt, valamint

f) a 2.2.14. pont szerinti mélységmérőt.

2.3.3. A 2.2.3. pontban meghatározott mérő-adatgyűjtő berendezést csak a légfékes gépkocsik forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.4. A lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik vizsgálata esetén a vizsgáló állomáson a 2.2.2-2.2.3. pontban meghatározott fékberendezés vizsgáló eszközök helyettesíthetőek - a pótkocsi fékkivezérlést is megjelenítő - kiírószerkezetes lassulásmérő berendezéssel.

2.3.5. A 2.2.5. pont a) pontjában előírt gázelemző műszert csak az Otto-rendszerű, négyütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.6. A 2.2.5. pont c) pontjában előírt gázelemző műszert csak az Otto-rendszerű, kétütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.7. A 2.2.6. pontban előírt füstölésmérő berendezést csak a dízelrendszerű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.8. A 2.2.6. pontban előírt jellemzőkkel rendelkező füstölésmérő berendezés helyettesíthető olyan attól eltérő egyéb füstölésmérő berendezéssel, melyet a füstkibocsátás ellenőrzéséhez a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály alkalmazni enged.

2.3.9. A 2.2.9. pontban előírt lengéscsillapító vizsgáló próbapadot csak a 3,5 t megengedett össztömeget meg nem haladó gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.10. A 2.2.10. pontban előírt pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készüléket csak a gépkocsik, mezőgazdasági vontatók vagy lassújárművek vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.11. A 2.2.15. pontban előírt fénymérőt csak a gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.12. A 2.2.11. pontban előírt pótkocsi fékvezérlő levegőnyomását ellenőrző műszert csak a légfékes gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.13. A 2.2.12. pontban előírt etalon gömbfejet csak a 3,5 t megengedett össztömeg alatti pótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.14. A 2.2.14. pontban előírt mélységmérőt csak a használt gépkocsik forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.15. A 2.2.16. pont e) pontjában előírt kézi gázszivárgás ellenőrző készüléket csak a gázüzemű gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.3.16. A 2.2.17. pontban előírt erőmérőt (kormányzási erőmérőt) csak azokon a vizsgáló állomásokon kell biztosítani, ahol az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárást, illetőleg az átalakítást követő időszakos vizsgálatokat (is) végzi a vizsgabiztos.

2.3.17. A 2.2.18. pontban előírt menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezést csak a 3,5 t megengedett össztömeget meghaladó gépkocsik és az autóbuszok vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani.

2.4. Átmeneti rendelkezések a vizsgáló eszközök biztosításához

2.4.1. A rendelet 12. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján kiadott feljogosításra, illetőleg a területi közlekedési felügyelet által rendszeresen igénybe vett időszakos vizsgálati helyként történő működésére tekintettel - 1999. április 30. napja előtt - kijelölt vizsgáló állomásokon (a továbbiakban: feljogosítás alapján kijelölt vizsgáló állomás):

a) 2000. január 1. napjától kell biztosítani a 2.2.9. pontban meghatározott lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,

b) 2002. január 1. napjától kell biztosítani:

ba) a 2.2.1. pont c) pontjában, illetőleg a 2.3.1. pont d) pontjában előírt - a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű - futómű mozgatót (mozgatópadot).

bb)-bd)

2.4.2.

2.4.3. A feljogosítás alapján kijelölt vizsgáló állomáson azonban - a 2.4.1. pontban foglalt rendelkezésre hivatkozással - nem csökkenthető a korábbi feljogosítás keretei között már biztosított tárgyi feltételek köre, színvonala.

2.4.4. 2003. január 1. napjától kell biztosítani a 2.2.18. pontban előírt menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezést.

2.4.5. A 2.2.3. pontban előírt mérő-adatgyűjtő berendezést a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó:

- nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomásokon 2005. március 1. napjától,

- egyéb gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomásokon az e járműkategóriához történő alkalmazásról rendelkező külön jogszabályban meghatározott időponttól kell biztosítani.

2.5. Bejelentési kötelezettség

A 2.2. pontban felsorolt vizsgáló eszközök megváltozását a vizsgálati technológiában történő alkalmazásba vétele előtt - jóváhagyás végett - a területi közlekedési felügyeletnek be kell jelenteni. A területi közlekedési felügyelet a jóváhagyást követő két munkanapon belül köteles a változásjelentést a Közlekedési Főfelügyeletnek megküldeni.

3. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat ügyrendje

3.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatra jelentkezés

3.1.1. A területi közlekedési felügyelet a jármű tulajdonosának (üzemben tartójának vagy képviselőjének) a kérelmére folytatja le a forgalomba helyezés előtti, valamint az időszakos vizsgálatot.

3.1.2. A területi közlekedési felügyelet, illetőleg az a szervezet, amely a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit biztosítja, köteles - a körülmények által indokolt mértékben és módon - vizsgálni és dokumentálni a képviselő képviseleti jogosultságát.

3.1.3. A képviseleti jogosultságot igazoló iratot vagy másolatát a vizsgaanyaghoz csatolni kell, illetőleg a képviselő azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, személyi igazolvány száma) rögzíteni kell a jármű vizsgálatához kapcsolódóan - a területi közlekedési felügyeletnél vagy a vizsgáló állomáson - irattározott dokumentumokon.

3.1.4. A forgalomba helyezés előtti, illetőleg az időszakos vizsgálat a jármű tulajdonosára egyébként irányadó általános illetékességi szabálytól függetlenül, a jármű kategóriája, illetőleg gyártmánya tekintetében feljogosított vizsgáló állomáson, illetőleg területi közlekedési felügyeletnél lefolytatható.

3.1.5. A kijelölt vizsgáló állomáson időszakos vizsgálatra állítható járművek körét (kategóriáját, gyártmányát) a vizsgáló állomáson rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, a vevőszolgálati képviseleti jogosultság, illetőleg a kijelölésre kiírt pályázatban meghatározottak alapján kell meghatározni és a kijelölésben rögzíteni.

3.2. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat ügymenete és a bizonylatok kezelése

3.2.1. A vizsgáló állomás - a vizsgabiztos tevékenységének megkezdése előtt - a vizsgálatra állított és a meghatározott esetekben „Tanúsítvány”-nyal ellátott jármű adatait a - Közlekedési Főfelügyelet által e célra rendelkezésre bocsátott - számítógépes program segítségével rögzíti.

3.2.2. A vizsgabiztos részére a tevékenységének megkezdése előtt át kell adni a vizsgára állított járművek okmányait, a vizsgadíj befizetésének igazolását, a „Tanúsítvány”-t és az előzetes vizsgálat során készült mérési eredmények dokumentumait (mérési bizonylatok, jegyzőkönyv).

3.2.3. A vizsgáztatási idő alatt a vizsgáló állomás üzemeltetője köteles biztosítani:

a) a vizsgabiztos tevékenységének végzéséhez előírt tárgyi feltételeket, valamint a vizsgabiztos irányítása alatt működő olyan segítő személyt, aki jogosult és köteles ellátni

aa) a jármű tulajdonosának képviseletét,

ab) a járműnek a vizsgálathoz szükséges mozgatását,

ac) a vizsgáló állomáson rendszeresített - e mellékletben előírt - vizsgáló eszközök kezelését,

b) a jármű előzetes vizsgálata során általa foglalkoztatott tanúsító személyes jelenlétét, valamint

c) a területi közlekedési felügyelet és a Közlekedési Főfelügyelet által az előírt feltételek meglétének, és a tanúsító és a vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzésével megbízott személyek számára - a tevékenységük végzéséhez - szükséges feltételeket.

3.2.4. A 3.2.3. pontban előírt feltételek hiányában a vizsgabiztos a tevékenységét nem végezheti. Amennyiben az előírt feltételeket a vizsgáló állomás vezetője felhívás ellenére nem biztosítja, a vizsgabiztos köteles e tényt az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni, és erről a kijelölését adó területi közlekedési felügyeletet haladéktalanul értesíteni.

3.2.5. A vizsgabiztos a jármű forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatának eredménye alapján a „Tanúsítvány” megfelelő rovatait kitölti és hitelesíti.

3.2.6. A „Tanúsítvány” egy-egy példányát

a) a jármű vizsgálatának hatósági iratanyagai mellett, a területi közlekedési felügyeletnél kell irattározni,

b) a kijelölt vizsgáló állomáson kell öt évig, visszakereshető nyilvántartási rendszer vezetése mellett megőrizni,

c) a jármű tulajdonosának vagy képviselőjének kell dokumentáltan átadni.

3.2.7. Amennyiben a vizsgabiztos az 1.4.2. pont b)-c) pontjában meghatározott ellenőrzése során a „Tanúsítvány” tartalmától eltérő:

a) közvetlen balesetveszélyt okozó hibát észlel a vizsgált járművön, illetőleg olyan jármű tanúsítását észleli, amelyre a vizsgáló állomás kijelölése nem terjed ki, akkor ennek tényét - a kijelölt vizsgáló állomás vezetőjének értesítése mellett - az ellenőrzési naplóban is rögzíti,

b) nem közvetlen balesetveszélyt okozó hibát észlel, akkor az 1.4.4. pont szerint szigorúbb ellenőrzés alá vonja a tanúsítványadó által előzetesen vizsgált járműveket, és a tanúsítványadót figyelmezteti.

A b) pontban meghatározott hiba ismétlődése esetén az a) pont szerint kell eljárni.

3.3. A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatot követő ügyintézés, irattározás rendje

3.3.1. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott igazolás, valamint az időszakos műszaki vizsgálat alapján a forgalmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása és a rendszám érvényesítő címke kiadása, továbbá a közlekedési igazgatási hatóság részére további ügyintézés céljából kiadott „Műszaki adatlap” - ellenérdekű fél hiányában a kérelemnek helyt adó - elsőfokú közigazgatási határozatnak is minősül.

3.3.2. Az előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat alapján végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat során a „Tanúsítvány”-ok egy-egy példányát be kell vonni, és a vizsga iratanyagához kell csatolni.

3.3.3. A vizsgaanyagok irattározása a területi közlekedési felügyelet feladata.

3.3.4. Az irattározás ideje veszélyes anyagot szállító járművek esetén 10 év, egyéb járművek esetén az adott jármű- és vizsgafajta alapján megállapítható leghosszabb érvényességi időnél egy évvel több.