"Utánanéztem, bizony számít az, hogy hogyan van lemunkálva a pofa támasztója a fékmunkahengereken elöl. Tehát van jobbos és van balos. Alapvetően könnyű beazonosítani, hogy jó van-e beépítve: a kerékagy felől kell lennie a rövidebb oldalnak (arra fele dőljön a lemunkálás).
Az OK, hogy a féklemez ugyanaz a két kerék esetében, de a felfogató csavarok pont ellentétesen vannak kifúrva. Ennek az az oka, hogy a forgásirány miatt nem mindegy, melyik irányban tolja a fékpofákat a dugattyú. Emiatt ugye ami az egyik oldalon befelé lejt, az a másikon kifelé lejteni (ami nem jó). És emiatt van az is, hogy ha hátrafelé gurulunk, sokkal rosszabb a fékhatás.
https://www.trabiteile.de/bib/bremse.htm
Itt a nyíl mutatja, balra forog a kerék, ez egy bal első. "Fp" erővel a felső dugattyú neki nyomja a bal fékpofát a dobnak, ami egy "Fa" erővel továbbmegy az alsó feltámasztásig. Ehhez az is kell, hogy a dob balra forogjon, így alakul ki ez az "Fa" erő. Az "Fa" erő miatt a pofavas lefelé mozdulna el. De a munkahenger srég kiképzése miatt arra nem tud, hanem balra kell kitörnie, vagyis a fékdob felé. Így lényegében az alsó munkahenger is nyomja a balos pofát. Ez van fékezéskor. Ha felengedjük a pedált, akkor a rugóerő miatt felfelé emelkedik kissé ugyanezen srég felület miatt ("Fz", "Fe"). Ha ellenkező lenne a lejtése a felületnek, a rugóerő lefelé szorítaná a fékpofát, ami miatt be is ékelődhet a fékpofa, ami nagyon nem jó, balesetveszélyes. Nálam pl. a 4T hátul csinálta azt, hogy néha nem lehetett tolatni vele, mert blokkolt a kerék. Ez az Ágoston téren nagyon jó volt, ahogy balra a templom felé szerettem volna kanyarodni, mert ahogy megálltam a lámpánál, egyből automatán bekapcsolt a visszagurulásgátló. Ugye a hátsó fékben alul van egy rugó, ami túl laza volt, emiatt az egyik pofa beékelődött tolatáskor. Aztán szétszedtem, hajlítottam a rugón, és azt követően már lehetett tolatni.
https://pf31.pappenforum.de/thread/14098-positionierung-der-radbremszylinder-rbz-beim-trabant/
Itt jól látható, hogy az egyik oldali munkahengereknél van még egy lemunkálás, kívül. Ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs. Szerintem valahogy így különböztették meg régen a gyárban talán, hogy messziről is látható legyen. Az utángyártók meg lemásolták később. Megnéztem a képeket, semmi nem indokolja, hogy elvegyenek onnan anyagot, nem kell semminek sem elférnie ott. Esetleg arra tudok gondolni, hogy valamiért valamikor régen talán volt másféle pofavas az adott oldalon, ami két helyen ütközött fel a fmh. hátán? Az értelmét nem látom, nem is tartom valószínűnek.
Szóval még egyszer összegezve:
- van balos, jobbos, eltérő lejtés iránnyal
- az egyiknél a plusz lemunkálásnak nincs funkciója,
- ha fordítva van beépítve, akkor elvileg nagyon gyenge lesz előre menetben a fékhatás, tolatva meg túl jó,
- ha J-J vagy B-B van mindkét oldalon, akkor felemás lesz a fékhatás: az egyik keréken normál, a másikon meg olyan, mint tolatáskor.
Még egy kis adalék. Az első linken lévő rajzon mindkét visszahúzó rugó kívül van. Ezeket én felemásan szereltem be. Bár a pofa rögzítő tányérok a helyükön tartják a pofákat, a felemásan berakott rugókkal talán nincs az, hogy befelé vagy kifelé szeretne összecsuklani a két vas. Ennek igazából talán csak a szerelés megkönnyítése miatt szerepe. Az, hogy a rugó melyik vége hova esik (kampós illetve Z alakú), szerintem teljesen mindegy. Pl. a szerelési könyvben (fekete, műszaki könyvkiadós, 1982-es sárga, zöldben is van) a 64. oldalon van két kép, jobbos kerekekkel, az egyiknél így áll, a másiknál meg amúgy. :) A felső belül van, az alsó kívül."