Tegnap erõt vettem magamon (mint utólag kiderült ez nem csak egy nyelvi fordulat, mivel 38,3-as lázam volt) és megkíséreltem beállítani a már oly sokat emlegetett karburátort a frissen beszerzett Colortest üveggyertya segítségével.
(Hosszú lesz, elõre szólok!)
Mielõtt a lovak közé csapnánk úgy érzem érdemes kicsit körbejárni ezt a témát, mondjuk azzal kezdve, hogy mi a fene az az üveggyertya?!
Ez a szerkezet ha jól tudom a '70-'80-as években élte aranykorát. Nem magyar találmány, angol és orosz kivitellel is találkoztam már a neten. A KGST-n belüli elterjedését gondolom inkább a gázelemzõ készülékhez viszonyított olcsó elõállíthatósága segítette elõ, mint az a tény, hogy az elõbbivel ellentétben nem közvetett, hanem közvetlen úton szolgáltat eredményt. Igazából egyszerû és nagyszerû dologról van szó. A gyújtógyertya porcelán szigetelése ennél a kivitelnél üvegbõl van, ezáltal láthatóvá válik a láng színe.
[img]https://veteran.forum.hu/attachments/szerelesi-kerdesek-20/2215d1314381060-gyujtasvizsgalo-gyertya-colortest-uveggyertya-imga0326.jpg[/img]
Ez miért is fontos? A benzin-levegõ keverék keverési arányától függõen változik a lángfront színe, melyet a gyertya üvegrészén keresztül tudunk vizsgálni. Ehhez ad útmutatást a Colortest dobozának a belsejében található grafikon:
[img]https://kepfeltoltes.hu/130414/ct_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img]
Én a maximális teljesítményre szerettem volna belõni a rendszert annak ellenére, hogy tisztában vagyok a következõ grafikonnal (kb ugyan az, mint az elõbbi, csak ezen szerepelnek azok a jelölése, amik segítik a megértést):
[img]https://www.geree.hu/wp-content/uploads/2010/01/keveresiarany.jpg[/img]
Az alsó görbe a tüzelõanyag fogyasztás, a felsõ a teljesítmény. Az re jelöli a kõbe vésett 1:14,7-es keverési arányt, míg r1 a minimális fogyasztást, r2 a maximális teljesítményt. Tisztán látszik, hogy a delta p és a delta b nem egyforma nagyságú, azaz a minimális fogyasztásnál lévõ teljesítmény és a maximális teljesítmény közt jóval kisebb a különbség, mint a kettõ beállítás közti fogyasztáskülönbség. Mindenki ennek fényében tekergesse a keverékcsavart, én szóltam! :)
A Colortest kezelési útmutatójában egy dolog van csak, ami nem tûnik túl egészséges mutatványnak, mégpedig az, hogy üzemmelegen kell a gyertyát kicserélni. Ezt úgy hidaltam át, hogy hidegen cseréltem ki, és az üveggyertyával melegítettem a motort a kívánt hõmérsékletre.
Ezt csak saját felelõsségre tegye utánam bárki is, mivel a kezelési útmutatóban is írják, hogy nem üzemi gyújtógyertya, tartós üzemre ne használja. Másrészt neten olvastam olyat is, hogy a '80-as években újan vett darabot betekerte az illetõ a 350-es CZ egyik hengerébe, ami elsõ rúgásra indult is, de a gyertya felrobbant...
Az tény, hogy a leírásnak megfelelõ mind a három színt tapasztaltam, azaz volt sárga (dús), bunsenkék (megfelelõ) és halványkék (szegény). Alapból bunsenkék volt, hirtelen gázadásra sárgába váltott, majd gázelvételkor halványkék lett, azaz tényleg megfeleltek a leírásban szereplõ színek a különbözõ keverési arányú keverékek égésének.
Vizuálisabb típusoknak egy kis videó a Colortest angol megfelelõjérõl mûködés közben:
[url]https://www.youtube.com/watch?v=6hFUvQ4gaPc[/url]
A terv egyszerû volt: addig dúsítom a keveréket, amíg sárga nem lesz az égés színe, majd csökkentem a folyamatos bunsenkékig. A keverékcsavar teljes becsavarásával se sikerült elérnem a dús keveréket jelzõ sárga színt, így úgy érzem lehet, hogy kicsit alacsony az benzinszint az úszóházban. Mivel ezt nem tartottam túl reális beállításnak, így kb két fordulatnyit kitekertem a csavaron, majd ehhez lõttem az alapjáratot. A gyertyát csak visszahûlés után cseréltem vissza.
Mi változott? Hát kb semmi se. Alacsony fordulatszám-tartományban volt egy enyhe rángatás, ami most eltûnt, cserébe leállításkor masszívan küzd még az életéért a motor, azaz fordul párat a fõtengely, ami a dús keveréket jelzi (lehetne nem megfelelõ elõgyújtás is, de nemrég állítottam), de ez ellentmond a Colortest színének...
A végsebesség egy személlyel 120km/h. Kb 105-ig szépen húz, de utána már nyögvenyelõs.
[imgw]https://veteran.forum.hu/attachments/csepel-d-csepel-szerelese-48/4661d1327622531-erdekessegek-akar-csepelhez-is-dsc05768.jpg[/imgw]
Egy kis jótanács: A 4T Trabi gyújtógyertyái aránylag nehezen hozzáférhetõek, így adja magát, hogy megkönnyíti az ember a dolgát, és a legkönnyebben szerelhetõt választja a négy közül. Én (ha szemben állsz a kocsival) jobbról a másodikra voksoltam, ami szerelés szempontjából kiváló is volt, de karburálásnál már kevésbé. Ez a csoda szerkezet úgy van konstruálva, hogy a tetejébõl kiálló menetes szárra kell rácsavarni a készletben található szürke szigetelésû hajlékony kábelt, aminek a másik végébe gyújtópipa típusától függõen még a készletben található kis M4-es menetes szárat is be kell tekerni. Ez Trabant esetében szükséges is amúgy. A felsõ részt szépen elfedi a pipa, viszont az alsó rész fém felülete szabadon van. Ha valakinek nem esett volna le, akkor az kb ott várja áramütésre készen az embert, ahol a keverékcsavart tekergetve az ember keze van. Végig nagyon figyeltem erre, viszont egyszer sikerült megpuszilnia a delejnek. Ez már csak azért is jó, mert a másik kezem a karburátor házán támaszkodott, így a szívemen ment keresztül a több 1000V-os feszültség. Ajánlom, hogy ezt a szabad fémfelületet 1-2 réteg szigszalaggal lássa el a kedves felhasználó. ;)